Magyar Országos Tudósító, 1929. november/1
1929-11-12 [025]
Kézirat. Q' Ct^U Budapest, 1929. november 12. /A költségvetés részletes tárgyalása. Folytatás./ H a 1 á s s íJLfréd azt kívánta, hogy tüzelőszerárauitó szabályrerd eletet újból vegyék revízió alá,abban a formában szerkesszék meg ahogy az a szakmunkások érdekeinek megfelel. Lévai Sándor a fővárosi közlekedési viszonyokat bírálta. Kincs megelégedve a főváros közlekedési po inkájára."'. , Kifogáséi ja, a " - «- ... Beszkárt vezetését, ^ Villámok©kon még most oe vezették be az egyes vénalakra szóló bérletjegyeket. Indítványozza, hogy legkésőbb 1930 január 1-ére valósítsák meg. Sürgette az alkalmazottak anyagi helyzetének javítását és osalád*pótlé w k rendezősót. A közlekedési balesetek meggátiására fokozott ovóintózkedéseket és több közlekedési rendőrt kivan. Kifogásolja, hogy az autóbuszüzemi alkalmazottak illetmény ós szolgálat:', szabályzata még mindig nem készült el. Kifogásolta a 35 éve sjecrha tárt ls< /Büchler József: Sehol nincs ez a világon./ hegbüntetik a hadviselteket azzal, hogy nem alkalmaz'.• -C zájo./ Nem lehet ezt a korhatárt a nyugdíjjogosultság kérdésével «s3ze' kapcsolni, rokkantellátási törvény amúgy is mindé.kiről gondoskcdik. Indítványozza, utasítsa? " * ' . az. autóbusz igazgatóságát hogy 35 évesnél idősebb embereket is- alkalmazzanak,. Kifogásolta, hogy a pályaudvarokat még mindig nem kötik Össze autóbuszvonalak ép ' nincs autóbuszösszeköttetése számcs előkelő középületnek sem. indítványozza, hogy a legk-zelebbl uj **cnalak létesítésénél ezekre figyelemmel legyenek .* Végül kívánta az idegenforgalmi propagandaakció kibővítésé^. 7 ö r ó» s v á r t hiklós a III. kerület panaszait sorolta fel, főleg közlekedési vonatkozástan, B a 1 kén y í Kálmán az autóbuszüzem fejlesztését tartja szükségesnek és ezért sürgeti az ujabb száz autóbuszt s Kérdi, miért nem vezeti be az autóbuszüzem igazgatósága a jegyfüzetok rendszerét, a._rii az egész világon megvan. Be az élt az általános gazdasági váaJj ágról és rámutatott a budapesti ipar"'é's "kereskedelem különösen nehéa helyzetére, A városi vámokat nem revJtzátó alé kell venni, hanem meg kell szüntetni, mert károsabb hatással van a kereskedelmi és ipari életre ez a rendszer, mint amennyi hasznot hajt a fővárosnak. 3 t e r n Sándor az idegenforgalomról beszélt. Nincs megelégedve az idegenforgalmi hivatal eredményeivel. Ha egy magánvállalat intézné a propagandát»biztosan több ere menye lenne. Nem tudja mi a hiba, le feltétlenül kell lenni. A kis Salzburgnak tízszer nagyobb az idegenforggalma, mint a milliós Budapesté. Azt se érti miért Csehországban és Németországban próbálnak magyar fürdőknek prspagandát esináálni holott ebbel a két számottevő "fürdőországtc1" legkevésbé várhatnak a budapesti vagy a magyar fürdőkbe vendégeket. Rámutat arra, hegy milyen elégtelen és eredménytelen eszközökkel kísérletezik a hivatalos idegénforgalmi prepaganda. Indítványt nyújt be, hogy a főváros alakítson egy fürdőügyi b : zcttságot és készítse el 8 fürdőügyi szabályzatot. R e p o 1 d Károly a kereskedelem érdekében az óbudai hid megépítését sürgeti. Vita Emil a közgazdasági ügykörbe tartozó régebbi indítványok feldolgozását és végrehajtását sürgette. Különösen a ferencvárosi helyi kikötővel foglalkozott, és titába jszálit Éber Antalnak azzal a meg állapításával hegy a kikötő hiábavaló éqhaszcntalan kiadásnak látszik. Elismeri, hegy a kikötő munkálatai tul lassan folytak és ezért késik a használatbavétel. Az építkezés befejezésére és a használatbavétel módjaira tett konkrét javaslatot. B 1 t t n e r János kiemeli a kereskedelem es ipar fontosságát, a Nemzetközi 7á 3ár jelen teaégé L. maid hevesen támadja a Beszkártot. Rettenetesen rojsz Budapesten a közúti'közlekedés. Kocsi volna elég, hiszen reggel sok kocsi jár, de a társaság az alkalmazottakon akar takarékoskodni. Általában nem törődik a közönség érdekeivel. Szóváteszi ezután, hogy a Károly-küruti tüzeset napján hoosnu Vonalon'megakadt a forgalom, majd az egész napra. Egyes fontoaabb pontokon kellene vágáiA A fektetni, hogy a kocsik szükség esetén onnan viasza Is mehessenek Beszéde M végén a kereskedelemnek versenyt támasztó fővárosi üzeme': megszüntetését
