Magyar Országos Tudósító, 1929. november/1

1929-11-05 [025]

MAGYAR ORSZÁGOS TüDOSITO KÖZ irat . ,V? Kilencedik kiadás. Budapest, 1929. november 5, A XI. évfolyam, 252. szám. Hl ii Í.'J E . A BIZTOSIT.^TUDOMÁNYI T.il SbLAT JOGI SZAKOSZTÁLYA ALAKULÓ ÜLi*ST TARTOTT. A ^agyar Biztositástudományi Társulat április közgyűlésén kebeléből megalapította a jogi szakosztályt, amely ne

1

' elnökévé P o d r ^rmin dr. kúriai tanácselnököt, helyetteselnökévé, Kutasi Elemért a Biztositási Intézetei: Országos Szövetségének igazgatóját,titkánál pdig J a h 1 Rezső dr. miniszteri titkárt választották meg. A jogi szakosztály odor .-.min dr. elnöklése mellett kedden este tartotta a Magyar Mérnők és kitesz egyletben alaklrl2» és felolvas

0 ülését. Az elnök vázolta a szakosztály feladatait és ezek közül iküemelte a készülő uj biztositási törvény-tervezet megvitatás Inak szükségességét. Közölte a szépszámú tagokkal, hogy vitaülések keretében kivan foglalkozni a szakosztály a törvénytervezettel és az annak 1r

eretében megvalósításra váró uj rendszabályokkal. A szakosztály elhatározta, hogy a kérdés előadójává T h u r y Sándor Jfornél dr. szegedi egyetemi tanárt kérik fel, aki a törvénytervezet eleVészitő munkájába jelentős szerepet vitt. Az ülés előadója Sós Ernő dr. ügyvéd volt, aki a biztositási szer zodés létrejöttének kérdéséről beszélt. Rámutatott az előadásban a kereskedelmi törvényben található hézagokra és ismertette a joggyakorlat kifejlői dósét ebben a tárgykörben és a Thury féle tervezet rendelkezéseit ismertette. Az érdekes előadás folytatására a szakosztály uj ülést hiv egybe./^OT/S" M w V ÍS Z EJT . RICHÁRD DUPI KRREUX FELOLVAS** .i SZIIYEI IERSE PÁL TARS^SAiGBÁN . Kódúján est- a nagyér Tudom .nyos Akadémia felolvasó termében, a Szinyei Morse Pál Társaság rendkivüli ülést_tartott Richárd Dupierrcux tiszteletere. AZ ülésen Csók István elnökölt és a megjelentek között ott voltak M a gy a, r Goza dr. min. tan. J o s s e n s z 1: y Smndor min. tan. Bal o g h Jenő a M.T .Akitdemia fótitkára, ny. miniszter, V g r o n Gábor ny. miniszter, Petrcvioh Elek, G 1 a t z 03zkir, Ybl Erwih, L á zár Béla dr. R a d 1 s i o h Elemér, R ó z saff y ödön, és :.iég sokan a képzőművész :t művelői és barátai közül. A jelenlevők között volt jaques Davignon belga követ is. Az ülést az elnöklő C s o k István nyitotta meg, utána Ybl tíywin francionyelvon üdvözölte a társaság vendégét és elmondta, hegy Dupierreaux a «o: izoti Szellem és Együttműködés Intézete művészeti osztályának vezetője, aki parisban székel s főképpen a népművészettel f ogla.i,:ozik. Ö készíti elö az 1934-ben Bernben megnyíló nagyméretű nemzetközi népművészeti kiállítást. Dupierreaux előadási jlej-n arról beszélt, hogy a magyar népművészei milyen előkelő helyet foglal el a. népművészetek között s mindig feltűnést kelt a ki állit ás okon • Azután r át ort előadására, mely a XIX. századbeli belga képzőművészetről szol". Ismertette a belga képzőművészet fejlődésének fázisait, ílavez-től kezdve a legmodernebb képzőművészekig, leemelte és külön foglalkozott a következe művészekkel; Navez, Boulangor, Loys, Brackelaer, Vogels, Ensor, Pernelco.Elea.dasa sor'm a XIX. sz zadboli belga művészek kapcsolatait -mutatta ki A régi klaszikusokkal. Ennek a századnak művészei egyéniségükben és j ;1 legükben visszaieutatnak a régiedre egészen a primitívekig. A mai belga művészetről közölt megállapításaival próbálta jelezni a jövő expressionistáinak fejlődését, illetőleg fejlődési útját, jellegét és miszticizmusát. Az előadásért az elnökség nevebon Ybl Erwin mondott köszönetet, majd Csók István bereksjztotte • .z >..lest. /MOT/E.