Magyar Országos Tudósító, 1929. november/1

1929-11-14 [025]

Kézirat. t „ ..a, . - Egysegespart 4.oldal. Budapest, 102 9, november 14, POLITIKA /folytatás,/ kérdés megoldásának ozt a részét. A gyakorlati szempont azt a megoldást kívánta volna, amit a felszólaló emiitett, de mivel a kérdést más-JtfiEEÉ más törvényekbe, igya felsőházról ée a törvényhatóságokról szóló törvényben máskép szabályozták, az egységes elvi álláspontot nem akarták átvenni , A székesfővárosi tanítók mikénti alkalmazása nem egyedül a székesfőváros kérdése. Országos érdekkel bir, hogy a székesfőváros fiatalsága hogyan nevelkedjék. Ha a polg ármestérre bízták volna a kinevezést, • attól kellett volna tartani, hogy politikai szempontok juhnak érvényre és a polgármester kénytelen lesz állandóan politikai befolyásokkal megküzdeni a kinevezések körül. A kultuszminiszter politikamenteaebben intézkedhet ebben a kérdésben. Elismeri, hogy az autonómia szempontjából szóférhet a megoldáshoz, de itt a magasabb nemzeti szem-pontokat kell tekintetbe venni. Ezt a kérdést sem tekintik pártkérdésnek, A miniszter szavait az értekezleten megjelentek általános helyesléssel fogadták, s ezután az értekezlet a fővárosi törvényjavaslatot ugy xjáxxiBigikaoqf általánosságban, mint részleteiben elfogadta, Tóth Pál tette szóvá ezután a lugkőrendeletet. Az 1925-ben kiadott rendeletnek az volt a célja, hogy megakadályozza a falvakban ,hrgy könnyen lehe3 3en a lugkőhöz jutni és Igy a gyermekek vigyázatlanságából származó állandó szerencsétlenségeket csökkentse. A tavaly k±L dott módosítás, anely szigorításnak készült, nem érte el célját, A falusi háztartások most leginkább öt kilogrammos csomagokban jutnak hozzá a lugkőhöz,ami veszedelmes. Ké ri a kereskedelmi minisztert, hogy az 1925-ös rendeletet helyezze újból hatályba. A párt magáévá tette a kérést és ugy terjeszti a kereskedelmi miniszter elé» Ő~/-'L<*-1?^ Erdélyi Aladár bírálta ezután a gyümrlesszesz forgalombahozataláról ez év májusában és novemberében kiadott két rendeletet. Hangoztatta, hogy a termelők számára mennyi rexaturát jelent, hogy a kifőzött gyümölcspálinkát sajátmaga nom adhatja el

; hanem a készleteit•az A.:' :(,. Gyümölcs szeszforgalmi r.t, rendelkezésére kell bocsátania, A •^"részvénytársaság vezetőségének az össze-tétele olyan, hogynem lehet azt mondani róla, hogy agrár érdekeket képvisel-. Részletesen ismertette ezután a szesz beszolgáltatása és a szesz vw$k árána k megállap ltása körüli viszszásoágokat. Arra kéri a pénzügyminisztert, vonja vissza ezt a rendeletet s a kiadandó uj rerxl el étben gondoskodjék a gazdatársadalom érdekeinek védelméről. Hasonló értelemben szólalt fel Csontos Imre, V i c z ián István, Krisztián József, É h n Kálmán. T e m p 1 e Rezső ugyancsak csatlakozik Erdélyi Aladár indítványához, s kéri, hogy a rendelet végrehajtását függesszék fel, tegyék kcnszlderáeió tárgyává ezt a kérdést. K á 1 m á n Jenő asjbcfcs&xiá export-hizlalésí hitel kérdését tette szóvá. Kiemalte, hogy a helyi hitelszövetkezetek csak akkor folyósítják a hitelt, ha a megállapított S^-r.n felül a gazdák még 4 és l/2% állatbiztosítási Illetéket is fizetnek és ha üzletrészeket jegyeznek. Ez szinte lehetetlenné teszi a hitel felvételét. A távollévő pénzügyminiszter helyett Szabóky Alajos államtitkár reflektált a felszólalá sokra„ Hangsúlyozta, hogy a hizlalési hitelt Q% kamattal adták ki és külön is figyelmeztették a szövetkezeteket, hogy külön költségeket ne számítsanak fel., Hangsulyozza ,hcgy az állatbiztosítás nem kötelező. Lehetséges hogy vannak visszaélérek,ezeket azon- . ban meg fogja vizsgálni, mert mint az OKH elnöke nem tűrheti az ilyen vis szaéléseket J&H Szabóky Alajos beszéde közben léptek be a terembe Bethlen István gróf miniszterelnök, M a y e r János földmivelésügyi miniszter, W e k e r 1 e Sándor pénzügymini szter. A pénzügyminisztert röviden informálták a felszólalásokról, aki ezután rögtön átvette Szabókytói a szót és válaszolt a felszólalásokra. Röviden ismertette a gyümölcsszesz forgalomba hozataléról szóló rendeletet és azokat az Intenciókat, amelyek a rendelet kiadásénál vezették. Hangoztatta, hogy eddig a termelők ki voltak szolgáltatva az üzéreknek, akik a pálinkát olcsón összevásárolt ták, mert a pálinkával való kereskedés nem volt kellőképpen megaz ervezve,, . . /folyt, köv./