Magyar Országos Tudósító, 1929. november/1
1929-11-13 [025]
ZU ROMBACH UTCA /Folyt.7./kiadáshoz./ Wallenstein Manót is szembesítette az elnök Wambach Katalinnal, ez a szembesítés is eredménytelen maradt, Tóth Lajos szembesítése során az elnök azzal fordult oda Tóthhoz: - Látja, Ödön barátja magát mégis csak elárulta. - Nem az az ember kérem Wallenstein Ödön, aki elárult volna... - De'látja, a kazettát mégis csak magához vitték. - Miért éppen én kapok mindent, én kapom a kazettát, én kapok mindent. - Mert magánál mindent el tudtak rejteni, mert magának a diósárokban volt a széfje. - állapította meg az elnök, azután Kovács alelnök intézett kérdéseket Wambach Satalinhoz. - A maga vallomásában Wambach Katalin, valami ellentét is mutat kőzik. Maga ugy mondotta,hogy Wallenstein G dön szerint Wallenstein Manó kint volt, amig maguk behatoltak a lakásba, viszont később azt is mondotta hogy a cselédlányt azért kellett megölni,mert kiabált és mert féltek,hogy felismerik Manót. Hát hogy lehet ez, ha Manó benn sem volt, hanem kint maradt . Wambach Katalin egy dafcabig zavartan hallgat, azután kissé bizonytalan ^hangon azzal válaszol, hogy valószinüleg mondta ezt Ödön,mert ő meg Manó nagyon hasonlítanak egymásra. - Brandl Izidorral beszélt maga a feljelentés előtt? - folytat ta az ügyész"a kérdezést. - Nem is ismertem, a feljelentés megtétele után, mikor a rend őrségnél kihallgattak egyszer, akkor mutattak erre az úrra és mondották, hogy ez a Brandl Izidor, hogy ez a sértett. Weisz Ödön dr*, Wallenstein Manó védője intézett ezután kérdéseket a tanúhoz és megállapította,hogy amig a rendőrség előtt tett vallomásában azt mondotta,hogy az újságban is olvasta a Rombach-utcai rablógyil kosságot és csak azután vallotta be neki Wallenstein 9dön a bűncselekményt, a mai tárgyaláson viszont már azt állította,hogy egyáltalán nem is olvasott újságot. - Feljelentette maga más ügyben is Manót? - kérdezte Weisz védő. - Nem... Ja igen, igen, egyszer sikkasztásért, i No és lopásért? - Hát azért is, együtt x mind a kettfb . - Ez a kettő nöm együtt volt, ez két külön dolog. - Dehogy kérem, együtt volt mind a kettő. - Hát nem együtt, volt, de egyébként mi történt ezekkel a félje lentésekkál? - Én nem forszirÁztam... - ... Nem hogy nem forszírozta, hanem megszüntették az eljárást és maga meg se je le nt.amikor vallani kelle tt volna.j /^"Es miért hallgatott maga'kilenc esztendeig a gyilkosságról? '- Mert féltem a szégyentől. - A maga férje, F ried Árpád meg fogja mondani,hogy maga egy kukkot se beszélt soha erről és hogy minden szava hazugság - mondja most emelt hangon Weisz védő. - De Ffcied Árpád meg fog itt jelenni, vallomást fog tenni és meg fogja cáfolni a maga vallomását. Szentpétery Gyula védő intézett ezután kérdéseket a tanúhoz és egy-egy részletre nézve megkérdezte,hogy miért csak most tesz ezekről vallomást, miért nem tett korábban is, Wambach Katalin azzal'válaszolt, hogy nem jutott eszébe, minden apró részletre nem emlékezhet. A kérdések befejezése után Kovács Béla alelnök a tanú megeskotését indítványozta, a vé dők azonban ellenezték, Weisz Ödön dr. azzal az indokolással,hogy a jogi motivumokon kivül etikai gátlást is lát,mert az ilyon tanú megcsketése egye noson megfertőzné magát az esküt^ Szentpétery Gyula dr. ügyvéd azon a elmen kéri az eskü mellőz és ét,mert a tanú saját vallomása szerint tudott a gyil kosságról, tudta hogy a detektívek keresik Wallenstein Ödönt, kiment si^vele Ausztriába, kilenc évig hallgatott a bűncselekményről, tehát bűnpártolói tevékenységet fejtett ki, A törvényszék tanácskozásra vonult vissza. /Folyt.köv./M.
