Magyar Országos Tudósító, 1929. november/1

1929-11-12 [025]

MAGYAR CHSSAGOS TUDÓSÍTÓ. Kézirat* K i 1 a n c e d 1 k k i a d '. s . Budapest,, 1929. november 12. XJ.e évfolyam, 258, szám,-SZ0VJETCR0SZORSZÁG GAZDASÁGI POLITIKÁJA ES GAZDASÁGI I$LYZETE

a A Magyar Közgazdasági Társaság mai ülésén., amelyen H a 1 1 e r Farkas elnökölt Dr. í> e u t s c h Ötté, a Neue Freie Presse munkatársa, aki két Ízben is hosszabb tanulmányutat tett Oroszországban;, tartott előadást r

. Kifejtette, hogy 1927„-lg a szovjet meglepő és a kapitalista világ számára szinte érthetetlen fellendülésről tett tanúságot* A Lenin .által 1921ben a parasztok nyomása alatt kezdett politika, amely a kommunizmust a parasztság és a külföldi tőke javaira erősen mérsékelte, 6 év alatt azt eredményezte, hogy a parasztok ismét kedvvel dolgoztak s a terméseredmény fokozódott.- 1926ban a buza- és rosa-termés kerek 250 millió métermázsával csaknem elérte az 1913-as óv hozadékát.- De 1927-ber 50 #-kal. 1928-ban és 1929-ben további 30 %kai sülyedt, mert Lenin halála után Stalin előtérbenyomulásával a szovjet politikája a parasztokkal szemben újra élesebb lett,a túladóztatás által mind többet akartak tőlük elvenni, aminek következtében a termés-beszolgáltatás mindinkább viszafejlődott• Egy év óta nem is közlik már az eredményeket, mert' ezek annyira rosszak, hogy statisztikai közlésük csak elkedvetlenitőleg hatna„ A gabona kivitele gyakorlatilag teljesen megszűnt és Stalin kényszerítő rendszabályaira az orosz parasztok paösziv rezisztenciával válaszoltak, ami mindinkább aktiv rezisztenciává válik. Es itt az orosz gazdasági kérdés sarkpontja. A szovjet-kormány a 1917/21-es forradalmi évek után mintegy 120 milliónyi paraszt lakosságot talált az országban, amellyel szemben 2 millió gyárimunkás állott. Ez a 2 millió volt a kommunizmus egyetlen megbízható gárdája.- ezt kellett mindenáron erősíteni és szaporítani* Ha a szovjet agrár-politikát űzne. a kormányzás súlypontja átmenne a parasztokra, s a kommunizmusnak csakhamar vége lenne.- Saját létfentartása miatt kénytelen tehát Ipari politikát űzni ős a konzervatív mezőgazdaság ellen minden eszközzel küzdeni., Ezért kénytelen tehet a mezőgazdaságból a lehető legtöbb erőt áttelepíteni az Iparba és ezzel kapcsolatban, minthogy Oroszország Ipara eredetileg'nem tudott ilyen sok munkást elhelyezni, folytonosan uj üzemeket létesíteni

B Tehát az iparcsodást, illetve a tuliparosodást forszírozni. Ezenkivul hadseregre is van szüksége amihez szintén egy független szovjet-nagyipar'létesítését kellett célul kitűznie. Itt van a mai orosz rendszer kulcsa,, A szovjet-kormány,ha hatalpfeT'^ákar maradni, nem folytathat más politikát, mert erősíteni kell a proletariátust., ellenben mesterségesen le kell fogni a parasztságot.. Viszont Oroszország, mint állam, nem Indulhat virágzásnak, ha nem a mezőgazdaságra helyezi a súlyt és ipari politika helyett nem agrár-politikát üz« Ameddig a parasztok a többtermelésből hasznot húztak, beszolgáltattak gabonát s ezt azután exportálni lehhetett. Tényleg az export 1928-ig évről-évre emelkedett,. Ily módon az oroszok a bevitelt növelhették anélkül, hogy kereskedelmi mérlegük passzívvá vált volna. A bevitelnek ezt az emelkedést a kapitálisztikus gazdaság további kedvező kilátások jeleként tekintette az Oroszországgal váló gazdasági kapcsolatban. Ezért a kapitalista államok szívesen fordultak Oroszország felé, hitelnyújtás által nagyobb szállítási megbízásokat igyekeztek kapni és az államok is elismerték a szovjetet, hogy gazdaságilag kedvezményekben részesüljenek* Ekkor jött a gabona-beszolgáltatás csődje, 1928-ban azonban még a régi szállítási kötelezettségeketí'ibonyolitották,j ennek következtében az orosz kereskedőin! mérleg deficitje óriási mértékben megnőtt. 1028-ban már erősen korlátozták a bevitelt,hogy a kereskedelmi mérleget kiegyenlítsék, ami tényleg a bevitel megszorításával meg is történt. Amikor a bevitel először csökként,- akkor a világ látta, hogy Oroszország' nem korlátlan gazdasági lehetőségeket, hanem csak kis alkalmi üzleteket nyújt, A hiteleket minimumra szorítottad: vissza, a hitelmeghosszabbitanokat mind rövidebbre fogták ugy, hogy általában Oroszország nemzetközi gazdasági kapcsolatai a javulás helyett mindinkább rosszabbodást mutatnak, Németországgal a helyzet zavarossá vált, Amerika nem is gondol a szovjet elismerésére« A szovjet-unió megerősödését 1927-ig tulaj donképen a-, orosz paraszt okozta többtermelés utján, A szovjetnek a paraszt elleni küzdelme tehát már tulajöonképen magát a szovjettet támadja meg. Ha a kormány nem változtat a parasztsággal szembeni politikáján s nem adja fel kellő időben a tulj párosodási• a való törekvést, akkor nem sokára gazdaságilag még sokkal inkább elszigetelten fog állani* A világ csak annyiban támogatja a szovjetet, amennyiben tőle Üzleteket remél. Ha ezen üzletek egészséges és egyetlen használható a/lá^j It nem az orosz paraszt nyújtja, akkor az ipar f erssirozása ép oly kevés né fg^oj eredménnyel járni, mint a külföldi kölcsönökért való fáradozás-; /MOT/B . ... 0 \. 1