Magyar Országos Tudósító, 1929. november/1

1929-11-11 [025]

- Budapest, 1929* november 11. . 0 XI

* évfolyam, 257, szón*AZ ORSZÁGOS BETHLEN GÁBOR ÜNNEPSÉGEK MÁSODIK NAPJA. Az Országos Bethlen Gábor ünnepségek második napján , Vasárnap délelőtt 11 órakör ezrekre rugó tömeg gyűlt össze a Kossuth Lajos -téren, ahonnan zászlók és két zenekar kíséretében az Alkotmány-utcán, a Vilmos császár uton és az Andrássy-uton a Köröndön levő Bethlen Gábor szoborhoz Vonultak. A menet magvát a vasutasok, a cserkészek, és a Sasok szabályos rendekben felvonuló csoportjai alkották. A Körönd nemzeti stinü zászlókkal, erdélyi címerekkel volt feldíszítve. Mire a menet megérkezett,a szobor mellett felállított páholyban egybegyűltek az ünnepségen résztvevő notabilitások, akik .. között ott volt grof Bethlen Pál, Raffay Sándor püspök* Antal Géza püspök, Pesthy Pál ny. miniszter,az Egysóges Párt elnöke, Balogh Jenő, Hójj Imre, Darányi Kálmán államtitkár, gróf Teleki Tibor, Bánlaky András, Szily Kálmán a Műegyetem rektora, a szegedi egyetem rektora és dékánja, a honvédség tisztikarának tagjai, valamint számosan a különböző közjogi testületek és egyesületek képviselői, A szobortél balra állott a rendőrzenekar, mig a szobor mögött a vármegyék, a városok hajdúi állottak koszorúkkal a kezükben. Az ünnepség kezdetén H a b k 1 N. Lajos vezetésével a Bánáti a Ganzgyári és a MÁV testvériség dalkör tagjai elénekelték P e t r i MÁr Bethlen Gábor-dalát* majd dr* Pékár Gyula ny* miniszteré a Petőfi Társaság elnöke ment a szónoki emelvéhyre és mondott ünnepi beszédet. - Háromszáz évvel ezelőtt lobbant ki a magyar történelem egyik legnagyobb fáklyája és hunyta le szemét Erdélyország nagy fejedelme Bethlen Gábor* ö tette nagy országgá Erdélyt. Neki sikerült megakadályozniajjhogy a magyarság ereje felmorzsolódjék a béosi ós. a sztambuli császárság malom** köve között* Azok bocskora tiporja md Erdélyt * akiknek Bothlert Gábor adott nyelv*- és Vallásszabadságot) de , eljöh az idő, amikor tovaszáll Erdély földjéről a pelyva* Bethlen Gábor élő valósággá tette Erdély nagyságát, amely a gomdolat, a vallás és a lelkiismereti szabadság alapján nyugodott. Mátyás király óta Ő volt a legnagyobb magyar diplomata és Jánus-arca mentette meg Magyarországot. Öntudatra ébresztette a magyar függetlenség gonsolatát. És Bethlen Gábor nélkül, azelőtt 300 évvel örökre eltűnt volna Magyarország Európa térképéről* És nem hiába áll itt ez a szobor, fejezte be beszédét, le fog még egyszer a márványtalapzatról szállni és elindul a seregek élén Erdélybe, jelszavával: Ha Isten velünk, ki ellenünk. H u b e r Fohászát' adták elő az énekkarok a lelkesedéssel fogadott beszéd után, majd a különböző koszorúkat helyezték a szobor talapzatára. Elsőnek Darányi Kálmán államtitkár tette le a kormány koszorúját, Balogh Jenő a református , Raffay Sándor az evangélikus egyház nevében koszorúzta meg a szobrot. Utána az unitárius egyház, majd a m. kir. honvédség, a főváros, a Magyar Történelmi Társulat, a Petőfi Társaság és a Műegyetem koszorúja került egy-egy lelkes mondat kíséretében a szobor talapzatára, majd a szegedi rektor Győrffyf koszorúzta meg a Kolozsvárról elűzött és a magyar Alföldön helyet talált egyetem nevében. Után a különböző főiskolák, városok és vármegyék tettek le koszorúikat s ugyancsak koszorút helyezett elja nagyenyedi kollégium egyik volt növendéke is» Py+.J^ (a^ettZen Gábor által alapitott ' ^^'^^ Az ünnepség tartama alatt az Andrássy-uton és és a Szinyei Merse-utcában a villamos és az autóforgalmat elzárták, s csak az ünnepség lezajlása után adták át a forgalomnak. Az ünnepség délben 1 órakor végződött a Szórat eléneklósével. Este 9 érakor a Gellért-szállóban Bethlen G& or-kupaavató díszvacsora lesz, amelyen dr. Ravasz László református püspök mond" ünnepi beszédet. /HOT/0. ^