Magyar Országos Tudósító, 1929. november/1

1929-11-09 [025]

Dudapest, 1929. november 9. XI. évfolyam 256.szám. IvSe^^-:^rsz6t^-Sí:S^0^4c^ A FŐVÁROS EBÉDJE A NÜ'RiiBERGI-HET VENDÉGEINEK TISZTELETÉRE • Ma délután három órakor a főváros a nürnbergi vendégek tiszteletére a Szent Gellért Szálló Gundel-éttermében ebedet adott. Megjelentek az ebeden a nürnbergi vendegeken kivül gróf K lebolsbcrg Kuné közoktatásügyi miniszter, K e r t é s z K.Róbert államtitkár, Jeszenszky Sándor és M a g y a r y Zoltán miniszteri tanássosok, Hans von S a h o e n nénmt követ, Bentzlcr követségi tanácsos* V aj n a Ede, L i b c r Endre, P u r é b 1 Győző ésLobmaycr Jenő tanácsnokok, R a k o v s z k y Iván, a Közmunkatanács elnöke, P e t r o v 1 c s Elek a Szépművészeti Múzeum, R a d n a i Miklós az Opera, Hevesi Sándor a liemzeti Szinház igazgatója, U g r o n Gábor, H a rr e r Ferenc, Becs c y Antal, F a r k a s István, B ü e h 1 c r József bizottsági tagok, és még sokan. . ". . . \ r • ' B e r c z e I 1 Jenő alpolgármester üdvözölte a vendégeket a főváros nevében* - Kegyelmes Uraim! Mélyen tisztelt Uraiml - Valami újkori, uj elgondolásu lovagi tornának latom én ezt a mai napot, ahol a magasra szárnyaló kultúra fegyvereit mérik össze városok lakosságai és nem az áz igyekezetük^ hogy legyőzzék a másikat, hogy annak gyengeségét igazolják, hanem hogy meggyőzzék a maguk erejéről, elősorolják a maguk.képességeit és alkőtolnálak egész mivoltának feltárásával lehetővé tegyék a megszerettetést, a rokonérzés kibontakozását, a közös munkában való összeforrásto - A székesfőváros közönsége őszinte érdeklődéssel és szimpátiává...1 várta ezt az ünnepi hetet. Azt is remélem, hogy Önök nőm fognak csalódni abban'a szeretetben, amely az Önök bemutatásait itt fogadja.'Nagy ünnopi esemény, amikor egy ezeréves város, mely nyugodtan elmondhatja,hogy annak nagyrészében egy aranykor ragyogtatta napját falaira, kultúrája minden próbatételével eljön ide egy másik városba, mely ugyanolyan hösszu múltra tekinthet vissza, de amely tele volt, egészen a legutolsó esztendőkig harccal, szenvedessél, fegyverbénállással és leveretéssol, mogsarcoltatással, megpróbáltatással és ez a két város, melyet elválaszt a földrajzi fokvés és a nyelvek külörabsóge, megkeresi a művészet a közös nyelvét', hogy abban ismerjen barátra, rokonra* - Mikor ez a közös nyelv felhangzik megelevenednek " legendák egy egyszerű magyar ötvösről, aki szűknek érzi a maga kis falujában az élet látókörét és kilépve falusi portája kisajtaján, elindul a nagyvilágba, hogy Nürnberg nagy kapuin zörgessen és ott ajándékozza a világnak azt a festő-' zsenit, akinek négyszázéves halála napján az egész világ hódolt emlékének. - Legendának mondottan, pedig történeti tények bizonyítják. De a tény csak a rideg okmányok szülötte, a legenda pedig népek lelkéből fakad, ás a szeretet virágozza fel részleteit és én szeretném, hogy ez "..történet, a két város közti szeretet szimbóluma lenne. - Ez a szeretet nyisson újra kis aj tékát, uj átvándorlásra, uj kicserélődésre, uj kibontakozásra, uj dicsőségre, - Ezekkel a gondolatokkal köszöntöm és, Nürnberg városát és annak jeles főpolgármesterét körünkben, Budapest székesfőváros novóben, igazi eredményt kívánva a mi mai baráti együttlétünknek. - Éljen Nürnberg varosai knjd ismételten szólásra emelkedett és a következő szavakkal köszönte meg Nürnberg város"' ajándékát.-Szivbol jövő köszönetet mondok^ azért az értékes ajándékért, mellyel Nürnberg városa meglepett bennünket, öszinto örömet'' kelt bennünk, hogy fővárosunk egyik legkiválóbb német művész műalkotásával gyarapodott. Azzal az ünnepélyes Ígérettel fogadjuk el, hogy .azt , mindig nagyrafogjuk becsű?ni és mint a Nürnbergi Hétnek és a német-mag ar batSj ráta ágnak igen becses emléket Lógjuk Őrizni* * . fi m

/Folytatása következik:/ ,|l