Magyar Országos Tudósító, 1929. november/1

1929-11-09 [025]

MAGYAR OPSZAGOS TUDÓSÍTÓ Kézirat. , Tizedik kiadási—; *Budapest> 1929. november 9. XI.évfolyam 256. szam. /AZ ORSZÁGOS BETHLEN GÁBOR-ÜNNEPSÉG MEGNYITÁSA, Folytatás. 2./. Ezek a férfiak felelősek azért, hogy a nagyhatalmú Magyarország elbukott, UtObb már csak a részek tarthatták az életet. - Mi a lényege a nagyhatalmi'létnek. A nagyhatálom szabadon választhat a követendő politika tekintetében,. Különféle utakon közelítheti meg azt a célt,amelyet maga elé tlzi Van hozzá ereje és mozgási szabadsága. Kis országoknál ez a szabad mozgás nincs megadva* A világ történelmi fejlődés nagy mezején csak egyetlen ut járható, néha csak egyetlen ösvény s a kis országok számára^ különben a szakadókba zuhannak. A történelmi Nagyraagyarország járhatott Volna különböző utakon, 1526-ig még a vezetőkön állt, hogy az egész állam nyugati, vagy keleti főorlehtációt vegyen fel, A nyugati orientáció helyett elképzelhető lett volnjt a kiegyenlítődés a kelettel, de a katasztrófa után ez már nem volt adva. Az elgyöngült részeknek előre meg volt szabva az egyetlen ut, nem is ut, csak ösvény, amelyet járniok kellett. Nagy a felelőssége azoknak az államférfiaknak, akik Magyarországot Mohácshoz juttatták. Kettős ez a katasztrófa. Az egyik külpolitikai és katonai, a másik pedig belpolitikaij a kettős királyválasztás. A pártszenvedely ragadta el akkor az ország vezetőit és eljátszották Nagymagya országot és ők hozták az utánuk következő magyar államférfiakat abba a súlyos helyzetbe, hogy nem a nagyhatalom nagycbb szabadságából válogathattak az egyes követendő politikai Irányok között, hanem vállalniok kellett azt a szerepet, amit a viszonyok irtak elő számukra, hegy több-kevesebb ügyességgel és államférfiul képesseggel keressék a követhető egyetlen utat,' - A szerencsétlen politika eredményei nyomban mutatkoztak, Báthori István elmenekült és Pozsonyba futott, kérve annak a háznak a támogatását, amely nemcsak Németország és az osztrák tartományfk, hanem ; Spanyolország fölött is uralkodott, Szapolyal János pedig Tokajba ment.'' Megelőzte a királyválasztásban a nyugati pártot, de viszont nem tudta magát tartani I.Ferdinánd katonai erejével^s^ícenytelen volt Lengyelországba menekülni. Innen küldte-a Szultánhoz Laszki Jeromost és kereste a Szolimán t

>

áir.ogat ását • *< -Ez a lépés szakítás volt a középkori Magyarországnak azzal a beállításával, hogy Magyarország a keleti romboló erőkkel szemben védi a nyugatot, Szakitás volt azzal a politikával, amely Hunyadi János idejében Nándorfehérvár hősi védelméoen kulminált, Ds ezt a lépést meg kellett tennie Szapolyainak, mert nem állt egyedül. De végveszély idején V.Károly császár túlerejétől szorongatva nem közeledett-e I,Ferenc francia király, aki a elmében a keresztény fejedelem jelzőt viselte ugyanahhoz a II.Szulimánhoz? 3 ha elolvassuk az akkori okmányok publikációit, ném találunk olyan európai államot, amely ne kereste volna a török szövetséget. Ha tehát ez szabad volt a nagy keresztény királynak és ha megtették ezt más nagy nemzetek, amelyeknek a léte forgott kockán', vajjrvn akkor nem vrlt-e megengedett a létért küzdő magyar nemzetnek, amely hét királya alatt megpróbálta a küzdelmet a törökkel szemben, s nem sikerült különösen Európa közönye és támogatásának elmaradása következtében, * 1 • ""•,*• ..A / **• JS. Amikor a nemzet a végveszedelem szélére sodródott, János királynak ez a lépése az események logikájának tekinthető, - Amint az angcl külpolitikának századokon át elve volt,hogy az európai hatalmak között bizonyos egyensúlyt tartson fenn és hegemóniához egyetlen országot se engedjen jutni, hasonlóképpen külpolitikai alapelve volt a törököknek, A török pclitikaH maxima szerint, miután az ozmán b irodalom lassanként elfoglalta az Alföldet és a Dunántúl keleti részét Budával, ékkel feszítették ketté a keleti és a nyugati magyarságot és a két országrészt nem engedték többé egyesülni. Egyfelől Erdélynek és a parciumnak, másfelől Hyugat és Felsömagyarországnak külön kelLett maradnia. Megpróbálták ugyan az egyesítést, hiszen Martinuzzi kardinális azért kötötte meg János király alatt a nagyváradi békét. Megkísérelte Izabella özvegy királyné János Zsigmond kiskorúsága időjén és megkísérelték kisebb vállalkozásoktól eltekintve Báthori Zsigmond uralkodása alatt Is. De a császár-királynak seregei Erdélyt tartani sohasem tudták és Oastaldonak és t pásténak a császár hadvezéreinek el kellett hagyniok Erdély tv Az eredmény Erdély páratlan összeomlása lett, /folyt, kcv./