Magyar Országos Tudósító, 1929. november/1

1929-11-08 [025]

Budapest, 1929, november 8. ] \j * XI, évfolyam 255, szám. FŐVÁROS . • * fi KÖLTSÉGVETÉS TÁRGYALÁSA A KÖZGYŰLÉSEN. A A közgyűlés ma ismét folytatta a költségvetés általános vitáját. A délelőtti ülésen Sümegi Vilmos volt az első felszólaló. Beszéde elején üdvözli a nürnbergi vendégeket, akik megtisztelték a magyar fővárost látogatásukkal. A költségvetésre tér ezután át és reflektál Wolff Károlynak az összefogást hirdető felszólalására. Csodálkozik, hogy olyan ' oldalról jön ez a felhívás, a hol a polgári egységet eddig nem szolgálták. A két dunahid épitése^rol szól ezután és elsőbbséget az óbudai hid számára követel. Erre nagyobb szükség van, mint a Boráros-téri hidra. Ami Budapest fürdővárost illeti, csatlakozik ahhoz, amit Kozma Jenő mondott. Kéri a főpolgármestert vegye a kezébe ezt az ügyet* Sürgeti ezután az üzemi alkalmazottak nyugdijkérdésének rendezését közszolgáltatások árának leszállítását. Beszél az idegenforgalomról, amelyet fejleszteni kell, hiszen Budapest a legszebb város, ahová érdemes eljönnio A fővárosi törvényről szól ezután és nem bizik azokban az igeretekben, amellyel megnyugtatni akarják a közvéleményt. Az uj törvénytől az autonómia biztosítását és az inkompatibilitás kérdésének rendezését várja. A Községi Takarékpénztár megalakítása után nem a legkiválóbb szakértőt keresték ezen intézet számára, hanem a pártok egyszerűen felosztották egymásközt ezt az intézetet. Ez nem helyes. Aminthogy nem helyes az sem, hogy egyes városatyák fizetéses állásba jutottak a főváros üzemeiben. Beszéde végén inditványt nyújt be, amelyben tiltakozik az ellen, hogy a háborúban legtöbbet szenvedett, és feldarabolt Magyarországa/hadisarc, vagy bármely más elmen ujabb terhek elviselésére köteleztették. A költségvetést elfogadja. Következett d<r. Balkán y i Kálmán P Beszéde eleién érkeztek meg a nürnbergi vendégek, akiket a szónok melegen aposztrofált. Rámutatott azokra az évszázados kapcsolatokra, amelyek Magyarország és a németek között fennállanak. Majd sürgeti, hogy a nürnbergi héten kivül ne feledkezzünk meg a magyar hétről sem. /Helyeslés 0

/ Áttér ezután a költségvetésre és a gazdasági jelentőségről sz óló statisztikai adatok kapcsán kezdeményezést kér arra, hogy Budapest gazdasági jelentőségének megfelelően érvényesüljön, 40 %-os exportkötelezettség,a kamatfizetés igazságtalan megállapítása elsorvasztotta a tranzitraktárakat és igy szenvedett Budapest tranzitékoreskedelme<. Balkányi ezután a város különös vámpolitikájával foglalkozott. A követetvámok kétszer olyan mértékben drágítanak meg közszükségleti cikkeket, mint a békében* Mesterséges falakat emeltek a városi vámokkal Budapest és környéke között, A költségvetés bevételi tételeinek ideigóráig tartó felduzzasztása helyett arra kellene Inkább gondolni, hogy alkossuk meg azt a nagyobb Budapestet, amelynek a budapestkörnyéki ember egyenlő jogú polgára lesz, akit nem szabad elidegeníteni a fővárostól, A polgármesternek azon kijelentésével szemben, hogy 112 pengő minden budapesti ember adókvótája, Balkányi kifejti, hogy sokkal nagyobb összeg esik minden egyes budapesti polgárra. Legalább 230 pengő, az üzemek bevételeivel együtt még 500 pengőnél is nagyobb. A költségvetést nem fogadja el. H a n n Arnold kérdi a tanácstól, hogy amikor a palotavásárlásokhoz hozzájárult, miért nem emelte fel szavát a kormánynál a túladóztatás, a bevételi feleslegek ellen és a mai katasztrofális helyzet megjavítása érdekében. Mulasztás terheli a tanácsot a hadikötvónyek kérdésében is. Interveniálnia kellett volna a kötvények valorizálása érdekében. Az üze^ raekről szól ezután és azt kivanja, hogy az üzemek nettó feleslegeit szolgáltassák be a fővárosnak, amely tartalékolja ezeket az üzemek javára. Az adókérdésekről szólva helyteleníti az inségadó £entartását , A költségvetést "*» nem fogadja el. .' Vitet Aladár kifejti, hogy a tanács nem tette meg / kötelességét a polgársággal szemben,, Az iparnak és kereskedelemnek nagy I konkurrenciát támasztanak az állam'által erkölcsileg és anyagilag'támogatott szövetkezetek ós a fővárosi üzemekköltségvetést nem fogadia el, /Folyt ,kőv./