Magyar Országos Tudósító, 1929. október/2

1929-10-19 [024]

A MAGYAR PEDAGÓGIAI TÍSULAT szombaton délután a w

agyar Tudományos Akadémián ülést tartott. A külföldön időző K o r n i s Gyula államtitkár elnök helyett W e s a e 1 y Öcö n pécsi egyetemi tanár elnökölt. Az ülés előadója D ék á n y István egyetemi magántanár a törtónetdidaktika filozófiai alapjait fejtegette. Történeti kultúrát kellene adnunk, s ehelyett pozitivista alapon indulva el/ meddő eredményhez jutunk. A mult,a jelen vizsgálata nélkül nem érthető. A történet tanítás a múltra helyezi a súlyt £ f&J tanítványt a jelen iránti vakságban hagyja, -^les kritikával szolt arn-1 a tanárképzésről, mely mitsem törődik a tanárság-jellemismeretével. /MOT/E. / Hónigsheim professzor előadása. Folytatás /. Ily kölcsönös kiegészítés és segítség nemcsak e két nép minden egyes tagjára, de az egész emberiségre is csak üdvös lehet, különösen akkor, ha ez a processzus a jövőben valamennyi népet magábafoglaló közösségben fog véghez menni. A rendkivül mélyen szántó előadásért, melyen többek között Benczler német követségi tanácsos, °ttlik Iván v.b.t.t., Puky Endre a képviselőház alelnöke, Csekonics Iván gróf rk. követ, Tánczos Gábor lovassági tábornok, Sóos Károly és Szahlender Béla altábornagyok, Ambrózi Gyula kabinetirodái tanácsos, Okolicsányi László és Niamessny Mihály v. országgyűlése képviselő stb. voltak jelen. Eöttevényi Olivér a Külügyi Társaság ügyvezető alelnöke mondott köszönetet. Méltatta az előadást, mint olyant, mely a két nagy népnek egymáshoz való viszonyát a néplélek tanulmányozása által jelölje meaés egészen uj nézőpontokból való szemléletet tárt elén3S. Vígul a kiváló Szónok előtt is kifejezte nagy tiszteletét, amire újra nagy taps hangzott fel. /MOT/E. VERWEYEN BONNI EGYETEMI TANÁR AZ ELETMÜVESZETRÓL. A Magyar Teozófiai Társaság meghívására a Budapesten időző Johannes V e r w e y e n dr. bonni egyetemi tanár érdekes előadást tartott az életmüvészetről. R á t h o n y i Akosné a Társaság elnöke mutatta be a díszes közönségnek Verweyen professzort, aki teozofiának lelkes hive. Verweyen dr. előadása kezdetin,/

5 hogy minden művészet alkotás. Az alkotások között azonban a legnagyszerűbb az életművészét. De hogy életünk művészi alkotás legyen szükség van arra, ho cselekedetünk, benső énünk lényegét tükrözze vissza. Hogy ezt olérh ssük a következedre van szükség: P €>/z,t j^'C&péstes Tárgyilagosság, amely ugy értendő, hogy biraló 'szemmel, de mindent a maga valóságában lássunk. - Az a képesség, hogy érzékünk legyen a lényeges meglátására, vagyis megtudjuk különböztetni a mellékest a fontostól, A harmadik lényeges kellék, az elkerülhetetlenbenvaló hit, amely alatt nem a vak sorsot- kell érteni, hanem azt az életfelfogást, amely a létnek egy magasabb lény által való következetes vezetését jelenti. Az életmüvészethez az életnek gyakorlati ismerésére van szüksége folytatta Verweyen professzor - ugy a fizikai, mint a lelki életnek az ism — rete. A teozófiai életművén et az életnek szeretetteljes megértésén alapszik, vagyis tekintettel van a különböző fejlődési fokokra. A teozofia hisz az c: j berek közös hivatásában abban, hogy egy és ugyanazon végcél: az isteni Jle I felé haladnak s ennek fokozódó' belső kibontakozása a földi élet tulaj dónkéS pehi értelme. / A németnyelvű előadást Ráthonyi Akosné rövid magyar kivonatban toli mácsolta a németül nem tudóknak. A közönség az előadót meleg ünneplésben részesítette. /MOTSY.