Magyar Országos Tudósító, 1929. október/2

1929-10-31 [024]

ZU STRAUSZ SÁNDOR TESZTAGYAROST JOGERaSEN FELMENTETTÉK A SIKKASZTÁS ES CSALÁS VÁDJA ALÓL . /Folyt. 2. kiadáshoz. / A sikkasztási vád viszont azon épült fel, hogy Kőrösy László vállalkozó 1923-ban Strausz Sándornál hagyott tizennégy na©- tölgyfahordót, 124 darab puhafahcrdót és tizenöt és fél métermázsa savanyitott káposztát. Strausz ezeket a dolgokat - a vádirat szavai szerint - jogtalanul eltulajdo nitotta éo konzervgyárával együtt eladta. A büntetőtörvényszék előtt megtartott főtárgyaláson a vádlott tagadta bűnösségét és azzal védekezetté hogy Bernemissza borkereskedővel hosz szabb ideig tartó üzleti összeköttetésben állott, állandóan vett tőle borokat és a kérdéses időpontban, amikor második vendéglőjét megnyitotta, hatvan millió korona értékű bormennyiseg et rendelt a panaszostól. Nem volt szüksége rá, hogy másnak adja ki magát, mint ami valóban volt, sőt egyáltalában nem kellett bemutatkoznia Bornemis szának,aki vagyoni viszonyai felöl is tájékozva volt. Bornemis szának mindössze huszonhatmillió koronával maradt adósa és a rajta követelt hordók nagy részét is vlsszaszállitotta. Kőrösy László - a vádlott védekezése szerint - a nagyobbmennyisé gü savanyitott káposztát, a hordókkal együtt a konzervgyárában nála hagyta. A panaszossal szemben viszont Straiisznak, a vádlottnak, mintegy félmillió korona követelése volt és ezért Strausz a nála hagyott ingókat biztosítékképpen törvényes uton lefoglaltatta. A káposzta később elromlott, a hordók pedig elkorhadtak, szótestek. A vádlott jóhiszeműségét a tanuk is Igazolták 03 ezért a törvény szék felmentő Ítéletet hozott. A tábla Folkmann-tanácsa mostani tárgyalásán helybenhagyta az elsőfokú biróság Ítéletét és igy Strausz Sándornak a sikkasztás és csalás vádja alól törtónt fölmentése jogerős. /MOT/ Ky. ÚJRA A BUDAffi STI ÍTÉLŐTÁBLA ELÉ KERULTBK A KECSKEMÉTI FÉRJGYILKOS ASZSZONY ÉS KEDVESE. imiékezetes, ks az a páratlan kegyetlenséggel végrehajtott gyilkosság, amelyet Fazekas Jánosné és Túlik Mihály nevü kedvese Kecskeméten 1928.május 28-án vittek Véghez. Fazekas Jánosné Túlik Mihály segítségével megölte férjét, mindketten lefogták a gyanútlan embert és az asszony^ kivette a legény zsebéből a bicskája; es azzal az urát több késszurással megölte. A kecskeméti királyi törvényszék Fazekas Jánosnét és Túlik Mihályt mint te testársakat szándékos emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek és ezért az asszonyt élet fogytiglani fegyházra, a legényt pedig tizévi fegyházbüntetésre itélte el. Az Ítélőtábla az asszony büntetését nyolcévi fegyházra szállította le, Túlik Mihályét pedig 12 évi fegyházra emelte fel. A kúria bizonyos tekintetben ellentmondást látott az egyes tanúvallomások és a ténymegállapítás között és ezért az iratokat visszaküldte a táblához,amely Kállay Miklós tanácselnök elnöklesével ma tárgyalta újból a nagyérdekességü bűnügyet. A második táblai tárgyaláson Fazekas Jánosné védője, bemutatott egy levelet,amelyet a kecskeméti törvényszék fogházában Túlik Mihályi irt állítólag Fazekas J

ánosnénak. Alevélben a legény a szökés előkészítéséről ir^ és arra tanitja ki az asszonyt, hogy két-három uj tsnu felvonultatásával ujrafelvételt lehetne kérni az ügyben és igy mindketten párhónapi büntetéssel könnyűszerrel szaba dúlhatnának. A tábla a mai tárgyalást elnapolta és . bemutatott levéllel kapcsolatban elrendelte a bizonyitás kiegészítését, elrendelte a két elitélt iráspróbáját, továbbá Írásszakértők meghallgatását, valamint a kecskeméti fogház igazgatóság megkeresését abból a célból, hogy vájjon lehetséges volt-e az, -Ogy Túlik Mihály az asszonyhoz a bemutatott levelot csempészhette. /MOT/Ky.