Magyar Országos Tudósító, 1929. október/2
1929-10-29 [024]
BENiJÍD ÁGOSTON KÁRTÉRÍTÉSI PÖRE ÁZ EST ELLEN A KÚRIA ELŐTT. Falu3 Ferenö hirlapiró, az Est 1925 december 12-én megjelent számában "Husák János gipszkötése"címmel cikket irt, amelyben Benárd Ágostonról azt állította, hogy Husák János munkásnak az Est egyik összegyűrt példányát tette a talpa alá vatta gyanánt és a lábát ezzel együtt gipszelte be* Husák bokáját a cikk szerint emiatt amputálni kellett. Ezután még hat cikk jelent meg erről az ügyről, amelyek mindegyike élesen támadta a volt népjóléti minisztert,. t , A budapesti bünte tötorvényszék a cikkek szerzőjét sajtórágalmazás miatt jogerősen elitélte, ác Benárd Ágoston a büntető per befejezése után polgári kártéritési pert is inditott az Est-vállalat, az Athenaeum irodalmi és nyomdai r.t,, valamint Falus Ferenc hirlpiré ellen. Benárd Ágoston, mint felperes a törvényszéki tárgyaláson számos tanuvalxja igazolta,hogy a cikkek megjelenése előtt állán dóan számos betege és j°lmenő orvosi prakszisa volt, viszont a támadó cikkek megjelenése után magánprakszisa úgyszólván teljesen megszűnt, Weinhardt János dr, egyetemi tanár, mint szakértő ugyancsak meg.állapította, hogy a felperes orvosi prakszisát a kérdéses cikkek nagy mértékben károsan befolyásolták, A budapesti királyi törvényszék mindezek alapján az alpereseket végrehajtás terhével kötelezte,hogy Benárd ^gost felperesnek anyagi kártérítésként 24ooo pengő tőkét, erkölcsi kártérítésként 'pedig lo.ooo rengő tőkét, összesen 34o?o pengonyi tőkét fizessenelí meg. •.'•• ,s *^s.'í . . A<JB WmW ,Az elsőfokú itélet érdekes megokolása kimondja, hogy az erkölcsi kar összegszerűsége szempontjából mérlegelni kellett, hogy a felperes nemcsak jóhirü orvos, hanem nagyszabású közszereplést is fejtett ki és mint népjóléti miniszter, az ország kormányzásában is résztvett. Miután Benárd "goston keresetében 64ooo pengős anyagi és erköl esi kártérítést követelt az alpereseken, az elsőfokú Ítéletet ügyvédje, Minich Jenő dr, utján megfelebbezte, Ugyancsak megfelebbezték a törvényszéki Ítéletet az alperesek-is és igy a érdekes kártéritési pör a budapesti Ítélőtábla elé került, A tábla 1928 március 3o-án tartotta meg az ügy ben a felebbviteli tárgyalást, amelyen részben helyt adva az alperesek jogi képviselője, Salusinszky Gyula dr. ügyvéd érvelésének, az elsőfokú Ítéletet az összegszerűség szempontjáb°l megváltoztatta, és pedig ugy, hogy Benárd Ágoston dr.-nak vagyoni kár cimén négyezer pengő, erkölcsi kár cimén pedig tizenkétezer pengő . összesen tehát 16ooo pengő összegű kártérítést itélt meg,, Harmadfokú elbírálásra a királyi kúria elé került az ügy,amely nek Rácz-tanácsa ma tárgyalja Benárd Ágost és az Est kár/térítési hörót, /Folyt.köv,/ Ky, KI A "LINK; A KLEIN VAGY AZ ENGEL? Az Esti Kurír multévi karácsonyi naptárában Lovas Sándor hírlapíró cikket irt,amelyben elmondctta,hogy egy negyvenöt-ötven év körüli link ékszerész kerékpáron bejárja az éjszakai lokálokat,ahol csecsebecséit három-négyszeres áron árusítja táncosnőknek. Aki nem fizet, azt elveri. A cikk tartalma miatt Klein Samu ékszerész hitelrontás cimén pert inditott L oV as ü ándor ellen, aki a büntetötörrónyszék Schadl-tanácsa előtt megtartott tárgyaláson ki jelentette ,nogy iv lein Samut nem ismeri, a cikket nem reá vonatkoztatta, A törvényszék több tanút hallgatott ki, akik kijelentették,hogy a cikk elolvasása utan nyomban Klein Samura ismertek. Engel Imre ékszerész ugy vallott, hog:/ a cikk elolvasása után önmagára ismert. A szerkesztő ur - úgymond - megkért, mondjam el néki, hogy hogyan kötöm az éjszakai üzleteimet. En mindent elmondtam,csak arra kórtea mog a szerkesztő urat,hogy ne Írja ki a nevemet. En is kerékpáron járok s én is éjszaka árusitom az ékszereimet a táncosnőknek. Schadl elnök: Es maga Is elveri a vevőit, ha nem fizetnek? - Már ez is megtörtónt, Klein Samut szintén kihallgatta a törvényszék, szerinte a cikk kétségtelenül reá vonatkozik, /Folyt.kcv./Sz.
