Magyar Országos Tudósító, 1929. október/2
1929-10-28 [024]
ŰYCfc V.A.OS SZABÁLYOZÁSI TEiáVEIT ISHKüTETM . HiilHÖKEGYT^BjJÍ* A, budapesti Mérnök és Kpitész Agylet műszaki és kczápitési szakosztálya vitéz L á c z a y Oszkár műszaki főigazgató elnöklésével hétfőn este népesülést tartott, smelyen Győr városa által kitűzött ós már eldöntött városrendészeti pályaterveket ismertette. Mint ismeretes az első dijat P ö r r e Endre és W i i c h i n g e r Károly budapesti építészek kapták^ a második dijat D e á k y Zsigmond mérnők és P r i s § h Vilmos építész a harmadikat pedig, Tóth János szombathelyi városi főmérnök nyerte. Két pályamüvet: V á r n a y Marianne és S z a b ó József tervét Oyőr városa 1006-1000 pengőért megvásárolta, ^z első 8000 pengő # a második 4000.- a harmadik pedig 2000 pengő jutalomban részesült* J a k a b f f y Zoltán dr. valla3 és közoktatásügyi miniszteriumi miniszteri tanácsos ós építészmérnök ismertette a kifüggesztett terveket és rámutatott azokra az okokra, amelyek figyelembevételével hozta meg döntését a zsűri. Az el3Ő dij-nyertes pályamű a megvalósítás lehetőségéhez képest a legjobban oldotta meg Győr város szabályozási problémáját t A sokat vitatott vasút áthelyezési kérdést ugy oldotta meg, hogy függővasutat tervezet^ amely lehetővé teszi, hogy a személyi pályaudvar a régi helyén marad, ugyanakkor a teherpályaudvar kikér-1 a városból, amely ilyen módon fokozatosan Ó3 egyöntetűen fejlődhet. .'». Bécs-Budapest-i autoutat a városon keresztül vezeti a'terv, ennek segltéségvel a forgalom Ausztrián keresztül is fellendülhet, A továbbiakban Jakabffy Zoltán dr, a másik kát díjnyertes pályázat értékeit ismertette.de ugyanakkor kifejtette, hogy ez a két terv kiválósága mellett egyelőre kivihetetlen, A tervek ismertetése után Major o s s y Gyúl* építész az egy ... ület főtitkára reflektált P i r o v i c s Aladár hirlapi cikkeire, amelyekkel szemben éppen a a pályamüvek feletti döntéssel bizonyította, hogy a . pályázatot felülbíráló bizottság mindenekelőtt a kivihetőség szempontjából vizsgálta a beérkezett a huszonkét pulyamüvet. /MOT/SY, T ü .0 0 M Á íí Y . ÖSSZES-ÜLÉST TARTOTT A MAGYAR TUDOMÁüYOá AKADÉMIA, Hétfőn este a Magyar Tudományos Akadémia Here z e g Ferenc elnc ••• lésével összes-ülést tartott, amelyen H e 1 1 e r Farkas dr« egyetemi nár centenáris előadását tartotta meg arról, hegy milyen hatást gyakerc t a lepBBgett száz év alatt az Akadémia a közgazdasági tudományra, A magyar közgazdasági tudománynak . fejlődésében nagyobb nehézségeit kellett leküzdenie, - mondotta - mint a tudomány fejlődésének a legtöbb nyugati államban. Az Akadémia alapításakor még alig volt nyoma a modern irányú gazdasági fejlődésnek s hazánkban abban az időben nem volt meg az általános érdeklődés a közgazdasági problémák Iránt. Maga az Akadémia alapítója , Széchenyi István volt az, aki először értette neg Magyarországon annak a jelentőségét, hogy a nemzet érvényesülése és továbbfejlődése milyen fokban függ gazdasági megerősödésétől. Az ő refox % mprogrammja teremtett Magyarországon először érdeklődést a közgazdasági kérdések iránt. Az Akadémia alapitójának szellemét követte,' amikor munkásságának progr áronjába beillesztette a közgazdasági tudományok művelését Is, Eleinte folyóiratával, a Tudomány Tárral, majd 1859-ben a Hölgyek Pijávai ennek a feladatnak a szolgálatába állott és pályázata eredményeképpen megjelent Karvassy Ágost nemzetgazdaságtan! kézikönyve, mellyel nagy szolgálatot tett az országnak. Kiváló munkaerőt nyert az Akadémia, midőn 1860-ban Kautz Gyulát tagjai sorába választotta. Kautz ugyanis elsősorban a közgazdaságtan eszmetörténetének volt kutatója ós mint ilyen hivatva volt arra, hogy megismertesse mindazokat az eszmeáramlatokat,amelyek a közgazdasági gondolkozást már akkor irányították, Kautz megírta a közgazdasági eszmék fejlőéésének történetét is és"számos Magyarországon megoldásra váró közgazdasági feladat körül az eszJ méli' tisztázásával szolgálatot tett a magyar közgazdasági é.et kibontakozásának. / Folytatása következik./
