Magyar Országos Tudósító, 1929. október/2

1929-10-24 [024]

POLITIKA.. %\w%~> §§A Magyar Országos Tudósitó -jelenti: A Keresztény Kisgazda., Földmives és . Polgári Párt ma este Lét órakor a párt Eszterházy-utcai helyi ségében P c s t h y Pál elnöklete alatt pártértekezletet tartott. Az értekezleten a kormány részéről B e t h 1 e n István gróf miniszterelnök, V a s's József munkaügyi- és nép3jóléti miniszter, W e k e r 1 e Sándor dr^ pénz— ügyminiszte r, 3 c I t c v s z k y Béla belügyminiszter, Z s I t v a y Tibor igazságügyminiszter, B u d János kereskedelmi miniszter, G ö m ­b ö s Gyula honvédelmi miniszter vett részt. Az értekezlet elején P e s t h y Pál elnöHfc üdvözölte K á 1 1 a y Miklóst, államtitkárrá törtónt kinevezése alkalmából, majd kegyeletes szavakkal emlékezett meg az elhunyt Welchert Miklós volt országgyűlési képviselőről és W é b e r János felsőházi tagról.. Jelentette továbbá az elnök, hogy Baltazár Dezső roformátud püspök hozzá intézett levelében bejelentette, hogyaz egysé­gespártból kilép. Ezután Er ődy-Harrach Tihamér ismertette az uj katonai büntetőtörvénykönyvről szóló törvényjavaslatot. Hangoztatta, hogy a magyar közélet régi kivánsága ment teljesedésbe akkorjamidőn a katonai büntetőtörvénykönyvet benyújtották a képviselőházban* Utalt arraj hogy a legtöbb európai állambán a háború után megreformálták a kat«nal büntető rendszabályokat és uj büntető törvényke nyvet léptettok életbe. Részletesen ismertette a külföldi államok hasonló törvényalkotásait, kiemelve, hogy a mi büntetőtörvénykönyvünk a finn és a francia törvénykönyv nyomdokain halad. Felhívta a figyelmet a továbbiak során arra, hogy a tisztán katonainak látszó törvényjavaslatban is vannak olyan rendelkezé­sek,, amelykk a polgári büntetőtörvénykönyvünket is érintik, sőt egyes rendelkezéseit módosítják. Részletesen foglalkozott az egyes deliktum^k esetére kontenplált intézkedésekről, kiemelve azokat a rendszabályokat, amelyek a múlttal szemben változást jelentenek, Illetve a katonai tör­vényes eljárás menetéták egyszerűsítik és gyorsítják. H e r c z e g Bé la a javaslat indokolásával foglalkozott felszólalásában. Attól tart, hogy xx a vegyes rendszer, amely kombinálja a katonai és polgári büntetőtörvénykönyv egyes rendelkezéseit, a gyakorlat­ban sok visszásságra fog vezetni, ^z indokolás szerint nagyon nehéz fel­adat volna átvenni a polgári büntetőrevénykönyv ama rendelkezéseit,amelye­ket a katonai bümtetőtörvénykönyvben Is alkalmazni kell. Sokkal jobbnak tartotta volna, ha már a törvény kodifikálásakor vefefeák út a polgári bün­tetőtörvénykönyv rendelkezéseit és nem bizzák esetről-csetre a bíróra vizeknek alkalmazását. A javaslat az ő véleménye szerint is sürgős, mert hiszen anakronizmus az ma már, hogy még mindig az 1655-ben kiadott pátens szerint Ítélnek, ennek ellenére azonban pár havi késedelem az uj katonai büntető tör vénykönyvnek csak előnyére válna. Z s i t v a y Tibor igazságügyminiszter hangsúlyozta, hogy éppen abban a generális elvben lát nagy haladást, amely kimondja,hogy általában a polgári büntetőtörvénykönyv rendelkezései az irányadók a hon­védségnél Is és csak kivételes. ., speciális jellegű katonai bűncselekmé­nyeknél irányadó a katonai büntetőtörvénykönyv minősítése. Nem osztja azt a felfogást, hegy tökéletesebb volna a katonai büntetőtörvénykönyv, ha már meglévő jogszabályokat újból törvényre emelne. Elkövetkezik egyébként az az Ido, amikor katonai büntetőbiró csak az lehet, akinek egy bizonyos időtartamon át polgári birói gyakorlata is volt, ami teljes biztositéket nyújt arra, hogy nem következnek be azok a nehézségek, amelyekre Herczeg Béla a vegyes rendszerrel kapcsolatban utalt. Csontos Imre ésJánessy Gábor szólottak még a javaslathoz^. Szcpessy Géza . ./&zóvá[tette, hogy ke­rületében, s annak vidékén a gazdatársadalom amikor vetőmag kölcsönben részesült, azt a kukoricánál 30 pengő 6C filléres ár mellett kapta mázsán­ként, holott a tőzsdei középár ugyanakkor 28 pengő volt,Abban az időben történt hivatalos közlések ugy szóltak, hogy a természetben kapott köl­csön a kifizetéskor fennálló tőzsdei középórban fizetendő vissza,amely­hez a szállitási költség eket számitják hozzá. Az ő vidékén szállitási /folyt, köv./

Next

/
Oldalképek
Tartalom