Magyar Országos Tudósító, 1929. október/2

1929-10-23 [024]

A HORANSZKY UÍÍCAI RABLÓTÁMADÁS TETTESEI A TÖRVÉNYSZÉK ELŐTT. Kéry István dr. törvényszéki biró elnöklete alatt ma tárgyalta a bün­tet őtörvényszék a Haránszky-uccai rablótámadás tetteseinek bűnügyét. A királyi agyés.sóg rablás büntette cimén emelt vádat Vámos Ernő magánhivatal nok,Tóth János kereskedősegéd és Szincsék Alajos magánhivatalnok ellen,de vádat emelt Tóth Zoltán Dezső villanyszerelő ellen orgazdaság büntette ci­mén is. A vád szerint ugyanis egy Vámos és Tóth János által ellopott motor­Ismém biciklit megvásárolt, jóllehet tudta, hogy az lopás utján került Tóth és Vámos birtokába. ' A tárgyalás megnyitása után mindenekelőtt a vádiratot ismertette az elnök, a vádirat a már ismert részleteket tartalmazza a rablótámadásra vonatkozóan, e szerint ez év április másodikán Vámos Tóth János és Szin­csák felmentek özv.Ormai Mórné Huránszky-ucca 27 szám alatti lakásába, lakás­bérlés rügye alatt, ott revolverrel kényszeritették őt, hogy pénzét itadja, 11.87o pengőt ilyenmódon meg is szereztek, a két nőt összekötözték, bútor­darabok al a szoba egyik sarkában elbarikadirozták és elmenekültek. Elsőnek Vámos Ernőt hallgatta ki a törvényszék, a vádlott beismer­te bűnösségét.Előadása szerint gyermekeivel együtt igen nagy nyomorban volt, sehol sem tddott elhelyezkedni, Színcsíkot gyermekkora óta ismeri, és ő ál­tala ismerkedett meg Tóth Jánossal is .egyiküknek sem volt állása, és .11an­dóan a nyomórukról, sXkamSsim az elhelyezkedés nehézségeiről beszélgettek. Ez év februárjában kilakoltattak régi lakásából igy aztán Szincsákkal nya­k ábavette a várost, hogy megfelelő lakást szerezzen.Ilyenformán jutottak a Horánszky-ucc éöa, a 27 es szám alatt egy cédula hívta fel a figyelmét.mire érdeklődött a házmesternél,aki a ház tulajdonosához,Özv.Ormainóhoz utasítot­ta. Mialatt Szincsdk lent várakozott, ő felment az özvegyhez,aki nagyon szeretetroméltóon fogadta és rövid beszélgetés után elmondotta, hogy férje meghalt,egyedülálló asszony, meglehetős vagyona van,műkincsei vannak és most gyűjt pen.t férje síremlékére, Közben szóbakerült az Ő látogatásának a célja is, elmondotta, hogy a lakást akarja bérbevenni, amely üresen állt,amikor azonban az arát meghallotta, kijelentette, hogy sokalja és majd meggondolja: dolgot .Távozás' 1 , után tapasztalta, hogy Sz incs ak megunta a várakozást és el­távozott .Másnap találkozott Szincsakkal, elmondotta, hogy milyen kedves asszonnyal hozta össze a véletlen, nem felöl meg a valóságnak azonban az, hogy már ekkor felhívta volna Szincsák figyelmet arra, hogy milyen kedvező körülmények között lehetne itt rablát elkövetni,A rablásra csak sokkal ké­sőbb április elején Smsmüsla gondoltak, ami kor már olyan nagy nyomorban éltek midnhárman, hogy a végső szükség késztette aőket a pénzszerzés ezen módjá­ra, A megalapodás az volt köztük, hogy Tóth János megy be elsőnek az öz­vegyhez és érdeklődik a kiadó lakás iránt.Igy is tört ént.Rövid idő múlva ő és Szincsák csengettek be a lakásba és Ormainé házvezetőnője,özv.Steiner dusztávné engedte be őket. A hz vezetőnő közölte velük, hogy ogy ur már oda­bent van,majd be fogja őket jelontoni.Ök azonban ezt nem várták meg,hanem St oinomóvol bementek a szobába. Tóth'a kanapén ült,Ormainé pedig az asztal • mellet: .Pár pillanatig kinos csönd voT,t,me*t - a vádlott előadása szerint előre nem bcszélt.ék meg a részleteket és nem tudták, hogy ki mihez kezdjen. Mivel azonban ő állt legközelebb az özvegyhez, megszólalt:- Kérem nagyságos asszony, maradjanak nyugodtan, mi nem akarunk bántani senkit, de ha pénzt találunk, azt elvisszük. - Hogyan, ilyen szépen udvariasan beszélgettek önök Ormainé­val? -kérdezi az elnök, - Igen kérem, egyáltalában nem durváskodtunk. Őnagysága aztán folxisxkelt és csodálkozva kérdezte, hogy...nem értem az egész dolgot. Szincsák ekkorxmKm^miárirmviy.zKffl^ámm közbeszólt, hogy adja elő a pénzt, Ormainé közben magához tért, kijelentette, hogy nála nincsen semmi pénz, mire Szincsák azzal válaszolt, hogy majd meg fogjuk keresni. Közben Tóth revolvert Vett elő, Ormainé pedig kijelentette, hát csak tessék koresni. Szincsák és én - folytatta vallomását a vádlott - bementünk a másik szobá­ba, ón ogy feszitövassal kifeszitettem az egyik szekrényt, de senkit s om találtunk ott.Bementünk a másik szobába s az egyik szekrényben egy kulcsot lát tünk. Szincsák kulccsal rögtön kiszaladt és megkérdezte Ormainétól,­ugyebár nagyságos asszony, ez a Wertheim-szckrény kulcsa.Ormainé igenlő válaszára pedig felszólította:- "Kérem nagyságos asszony itt a kulcs, szíveskedjék a Aorthoin-szekrényt kinyitni, /folyt.köv.Ma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom