Magyar Országos Tudósító, 1929. október/2
1929-10-23 [024]
A GÉPJÁMÜTÖRVÉNY ES A FŐVÁROS . A székesfőváros közönségét közvetlenül közelről érintjja közhasznú gépjármű vállalatokról készülő törvény, amelynek tárgyalását 4 4P2Stif most kezdte- meg a képviselőház. Ezt a törvénytervezetet ugyan nem küldték le a fővároshoz hozzászólás végett, de a M ..y * f Óváros mégis tudomást szerzett a javaslat tartalmáról, amely a székesfőváros és az ország legnagyobb autobaj&zwlilalatának fenntartóját közelről érinti és súlyos sérelmeket tartalmaz az autonómiára nézve is. A polgármester ma este levélben hivta fel a törvényhatóság képviselő tagjait ezekre a sérelmekre arra kérve őket, hogy a képviselőházban azoknak szemelött tartásával bocsátkozzanak bele a törvényjavaslat birálatába. Általánosságban megállapítható, hogy a javaslat számos rendelkezése a főváros önkormányzati jogát sérti és az önkormányzat hatáskörébe mélyen belenyúl. Feltűnő hibája a javaslatnak az is, hogy nem veszi figyelembe a főváros különleges helyzetét, hanem általánosítva azonossan birálja el a föv rr ós vidéki városok, községek üzemeit, vagy nyerészkedésre alakult vállalaté:-: t a száz autóbusszal dolgozó nagyüzemet, va SY^ a 1 ;,^ö r P e egykocsival rendelkező vállalatot* Sérti a f öv ros autonómiáját ártörvény ötödik paragrafusa, amel" szsrint a közhasznú gépjármüvállalatok engedélyezésénél más és más hatóság adja meg az engedélyt aszerint, hogy a város külső vagy belső területéről i»an szó* Itt tehát Budapesten is csak a belső területre van meg a polgármester joga autóbuszjáratok engedélyezésére, míg a főváros külső területein az engedélyt a polgármester már nem adhatná meg* A rendelkezés szerint belterület alatt a város lakott részét kell érteni, vagyis olyan városrészeket, ahol az utat mindkettő, vagy legalább egyik oldalán lakóházak vannak, amelyek a megengedett kertterületekkel együtt elzárt sort alkotnak. Eszerint tehát a főváros kűlsüterülaten, ahol nincsenek mind két oldalon beé itett utcát \z engedélyt a p olgármester nem adhatná meg, hanem a k örménytől kellene kérni. Nem látszik pontosan a javaslat célja annál a rendelkezésnél sem, hogy a főváros polgármesterének illetéke ségé alól ki akarja vonni a törvény a külső területeket.. Ez az autonómia súlyos sérelmét jelenti s ez ellen a főváros tiltakozása kifejezésre kell juttatni, Ha ez a rendelkezés azt jelentheti, hogy a kormány a főváros külső területére a főváros autóbuszüzem engedélyét megtagadhatja, esetleg a külsőbb területre más magánvállalkozónak adhat engedélyt, akkor a székesfővárosi autóbuszüzemnek a főváros közgyűlésében megszabott és a kormánytól jóváhagyott egész programmja illuzoriusá válik. Az autonómia szempontjából a székesfőváros külső területe éppen olyan fontos, mint a belsoterület, akár közlekedősrl, akár város fejlesztésről leg;en is szó s ezért a főváros a külső területek közlekedési érdekeit nem ejtheti el, nem is engedheti át más hatóságnak* A főv cvros álláspontja ebben a kérdésben az, hogy az engedélyezési jogot a főváros egész területére korlátpzás nélkül a polgármesternek ítell meghagyni* Kifogásolja a főváros azt is, hogy az autonómia hatáskörében megállapított dijszabást- ahogy a törvényjavaslat előirja - mind nkor a kormányhoz kelljen felterjeszteni jóváhagyás végett. .J Hagy bonyodalom volna az is, ha az előbb emiitett korlátozónál fogva más fii jszabás lenne a külterületen és a belterületen. Ezen beavatkozás ellen a far áros ugy az autonómia, mint pénzügyi szempontból tiltakozik. A székesfőváros autonómiája sérelmet szenvedne abban az esetben is, ha a vasúti üzletszabál:/zatot a fővárosi autóbuszüzemre is kiterjesztenék. Kifogásé!! ja a főváros azt is, hogy a vasúti és hajózási felügyelőségen kivül még eg; uj szerv, az Országos ^txtomobilszakértŐ Bizottság is beleavatkozzon a főváros közlekedési ügyeibe. Nem helytállók a törvényjavaslatnak azok a pontjai sem, amelyek a székesfővárosi autóbuszüzem feletti gyámkodást azzal indokolj ák, hogy a főváros a gazdasági viszonyok fejlődését a forgalmi igények alakulását, ezek technikai kielégítésének a haladás folytan felmerült uj'lehetö, ségéit nem képes figyelemmel kisérni. Fenn állhat ez a megállapítás egy vili déki várossal szemben, de méltatlan és felületes váddá minősül a székesfővárossal szemben. A tervezet indokolásában az újonnan létesített szervek hat r köre és munkaköre teljesen fel van soroito.a. Ezen elgondolás nagyrésze érinti és sérti a székesfőváros autonóm jogait, és ugy iparhatósági, mint feüzrendészeti tekintetben különböző hatóságok köz&tti bonyodalmakra és illetékességi vitákra adhatna okot. /Folytatása következik:/
