Magyar Országos Tudósító, 1929. október/2

1929-10-23 [024]

f Ö V Á R 0 S . /A pénzügyi bizottság ülése. Folytatás 2./ Az idei költségvetésbe beállított kétmillió pergő természetesen nem elég* Ezért a tjövő évibe ujabb kétmillió pengőt kellett beiktatni. Ezzel a két részlettel, a négymillió pengővel volnának megindíthatok az épitési munkák, közben a helyzet enyhülését remélve el lehetne érni a kormánynál az állami igéret megvalósítását." Teljesen osztja a Beszkárt aggályait, a területhasználati dij felemelése miatt, de ha ez nem történik meg, ugy a Rókuskér «dés egyáltalán nem lesz megoldható, A Beszkárt aggodalmának hangot adott Buday Dezső és a Beszkárt igazgatósága is, amikor felterjesztést intézett a tanácshoz, sőt magához a kereskedelmi minisztériumhoz is, intervenciót kérve. • 4 De nemcsak ezért van szükség a területhasználati dij felemi lésére," hanem azért is, mert az idén semmiképpen sem lehet a szellemi szü'-ségmunkát mellőzni és más fontos kiadási tételek is vannak, amelyek miatt ezt a két és félmillió pengőt a költségvetésbe be kellett állitani. Idokcaben a kereskedelmi miniszter - magáévá téve a Beszkárt aggályait - leiratot intézett a fővároshoz, figyelmeztetve arra, hogy üzembiztonsági okok kedvéért a Beszkártnak e két és félmillió pengős területhasználati díjához hoz á nem járul és meg fogja keresni a belügyminisztert is, hogy ennek a kifizetéséhez ne járuljon hozzá. - Ez egy olyan nagyjelentőségű közbelépés, hogy ennél e pillanatban fontosabb kérdést nem ismer. A pénzügyi bizottságnak tisztán' keli • 1" ni, különben lehetetlenség le3Z egyeztetni, költségvetést készíteni* E tekintetben feltétlenül állást kell foglalni.;Há nem sikerül a kereskedelmi minisztert e kérdésben más belátására bírni, ugy nem lehet más, minthogy törölni kell a Rókusra felvett kétmillió pengőt, a fedett uszodára felvett 300.0c•. pengőt és még más fontos 200.000 pengőnyi tételt az egyenleg biztosítása ér-dekében. Már pedig a tételek törlése igen súlyosan érintené a közérdeket. - Azt javasolom - mondotta - hogy a pénzügyi bizottság utalja • e kérdést a leirattal együtt az egyeztető bizottság elé. Az egyeztető bizottság sürgősen keressen lehetőségeket a kereskedelmi miniszter állásfoglalásának megváltoztatása ős a helyzet megoldása érdekében és ennek megfelelően készítsen javaslatot a pénzügyi bizottságnak. Reméli, hogy a főváros e su-lyos helyzetében a bölcs belátás fog érvényesülni. Wolff Károly nagyfontosságú bejelentéseit a bizottság feszült érdeklődéssel hallgatta és több ingerült megjegyzés Is hangzott el a baloldalról: - Minden évben egy ujabb kellemes meglepetésl - Ezért támogatja a jobboldal a kormányt! Blovszky János volt a következő felszólaló, aki Kiss Jenő felszólalásával, a Sajó-féle kölcsönügylettel kapcsolatban a Kisipari Hitelintézetet veszi védelmébe és rámutat arra, hogy az Intézetnek nincs titkolnivalója, az esetről az évi jelentésben pontosan megemlékezett és egyáltalában nem lépte át hatáskörét, szabálytalanságot sem követett el. Egyébként is a szóbanforgó ingatlant nem Sajó Jenőtől vette meg, hanem akkor, amikor ennek a régi kisiparosnak a házát elárverezték, a hitelezőtől vásárolta meg azzal, hogy Sajónak joga lesz ugyanazért az árért visszavásárolni. Az intézetnek' az a hivatása, hogy bajbajutott kisiparosokon s0git3en, s ha Igy cselekszik, ezért nem bírálatot, hanem dicséretet érdemel. A közvilágitásról is szólott, elismeri, hogy fokozatosan javul és figyelmébe" ajánlja az illetékeseknek, hogy külföldi mintárf>Tenyoffektusokkal próbálkozzanak a Dunaparton; Ez feltétlenül növelné a város széppégét és idegenforgalmi érdekességét. I /Folytatása következik/ Pro d o m o: Hetedik kiadásunkon a tanitók közgyűlése tudósításának utolsó mondata helyett; A tisztujitó választások délután Ft órakor nyernek befejezést.- A felszólalások után petrl Pál államtitkár mondott rövid beszédet még, amelyben több, a tanítóság fi&*4* érdekeivel szorosan összefüggő/* vonatkozóan felvilágositá• ' sokat adott. A magyar tanitóság seregszemléje Galla Endre elnök magasröptű szavaival ért véget.