Magyar Országos Tudósító, 1929. október/2
1929-10-22 [024]
F GÖ VAR OS i / Afc 1930. évi költségvetés. F o 1 y t a t és 2./ A vita ezzel bezáródott és B u z á t h János alpolgármester tájékoztatta a bizottságot az uj Rókus kórház épitési ügyéről. Elmondja, az épités kérdésének fejleményeit egészen addig, amíg az ©elhelyezés kérdése szóba' nem került,, Az elhelyezésről a következőket mondotta: - Nincs különbség abban a felfogásban, hogy a Tisza Kálmán téri telek k°rház elhelyezéséco nem ideális, de arra a colra, hogy egy egymillió lakosságú városnak forgatagában egy központi fekvésű kórháza legyen ez a telek a lehető legtökéletesebb, Ennek folytán a népjóléti miniszteirumban mc ;• tartott ankét egyhangúlag hozzájárult ehhez az elhelyezéshez ós erről a népjóléti miniszter hivatalosan is értesítette a fővárost, A leiratban nr:épjöiéti miniszter kijelenti azt is., hogy az állam részéről való hozzájárulás kérdésében külön fog rendelkezni. A Rókus kórhá ügye ma tehát a következőkép áll. Az épitést a főváros elvben elhatározta, a telek ki van jeléibe a pénzügyi megoldás lehetőségei ügyeben p&ig a miniszter sürgős tárgyalásokat helyezett kilátásba, A főváros ennek folytán kidolgoztatta a korház építésének munkaprograramját, amelyet legközelob a bizottság elé hoz. Addig a pénzügyi kérdés'- is megoldást nyerhet., ugy, hogy az összeállított korhad, igényprogramm álapján a fcv áros kiir ja a nyilvános műszaki tervpályázatot, a beérkezendő pályázatok a tavasz folvíián elbírálhatok lesznek és az építést a jövő év folyamin regkozdhetik. A főváros megkezdi az epités munkáját még akkor is, ha a kormány hozzájárulás csak 1931-től fogva van biztosítva. Az idei fővárosi költségvetésben két millió, a jövő éviben szinten két millió áll rendelkezésre és oz elegendő lesz arra, hogy az építést megkezdjük, föltételezve mindig, hogy a legnehezebb kérdés •• a pénzügyi rész rendezést nyer« /Helyeslés!/'„ Néne t h y Béla tanácsnok reflektált az egyéb felszólalásokra és ezután következett a szavazás. N ó m o t h Béla indítványát kiadták a tanácsnak, B r ó d y Ernő és P E r c z e I Béla indj tv anyait pedig az egyoztetősnél' fogják eldönteni, A fejezetet a bizottság elfogadta. Következett a tizenegyedik fejezet /városgazdaság/, Az első folsz ülaló B la s k o Ár tor volt* S c h e u e r Róbert' P e r c z e 11 Béla, Bres zt óvsz «: i Ede ós mások szóltak még hozzá a fejesethez. S c h e u o r Róbert Tjegkérdezte, betartják-e azt a rendeletet, hogy minden intézmény a Központi Anyagszertár utján köteles beszerezni szükségleteit. Elismerdsét fejezi ki azoké.' a nagyarányú megtakarításokért, amelyek az Anyag szertárnál és költségvetésénél az újjászervezés óta mutatkoznak, p e r c z e11 Béla felhivta a törvényhat ö s ág figyelmét a líagonmacher -erdő megszerzésének szükségességébe• A budai hegyvidék eredoógei 95 százalékban a főváros tulajdonában vannak, ez az egy erdőség ékelődik be és akadályozza a nagyforgalmú Zugligeti ut kiszélesítését. Ugy tudja, hogy a tulajdonosok hajlandók volnának a területet átengedni, B 1 a s k ó Artúr a még be nem'ültetett fővárosi területek és védőerdők nagyobbarányu fásítását sürgeti e D Édes Endre tanácsnok válasza után a fejezetet elfogadták* Következet az önálló alapok költségvetése. Itt B e c s e y Antal elismerését fejezte ki a Fővárosi Tisztviselők Seg.itcalapjának azért a szociális gondost odásért, amelyéén a fővárosi alkalmazottak tömegeit részesitii A kenőssel üdülőtelep létesítésével az intézmény példát statuált, hogyan kell a Balaton-probiémához eredményesen hozzányúlni, Ezt a fejezetet is elfogadták, következett volna az: üzemek költségvetése. ;Nyolc órakor az elnöklő alpolgármester félbeszakította a tárgyaiét és a pénzügyi bizottság szerdán délelőtt tiz órakor folytatja a részletes vitát. /MOT/D.
