Magyar Országos Tudósító, 1929. október/2
1929-10-22 [024]
Ivéé % ".í$m PÜRÉBL GYÖ'ZO" BULGÁR KITÜNTETÉSE, A bolgár király dr.P u r é b 1 Győző székesfővárosi tanügyi tanácsnokot a budapesti bolgár iskola támogatása k örül szerzett érdemeiért a Szent Sándor-rend tiszti keresztjével tüntette ki. A magas kit üntetést kedden délben nyújtotta át Purébl Győzőnek Stoján Petrov Csomakcv bolgár követ:", ünnepélyes formák között. /MOT/D. .'. . «.• , HIRE K, ht ORSZÁGOS JEGYZÖEGYESÜLET VÁLASZTMÁNYI ÜLÉSE, Az Országos Jegyzőegye- • sülét választmánya ma délután három érakor a pesti Vármegyeháza tanácstermében K o n c z János csepeli" főjegyző elnökletével ülést tartott,amelyen feltűnően'"nagy számban jelentek meg a választmány tagjai, akik között ott volt Bitskey Gyula diszelnök, Gyány Ferenc, Erdélyi Kálmán, Vámos Ferenc, Kiszely Pál dr,, Förhéncz Sándor, Pogány József dr., egyesületi titkár, Vargha Kálmán, Molnár Béla, Nyárády László dr,, vitéz Nagy Ibán dr,, valamint a vármegyei egyesületek elnökei. Az ülést Koncz János dr, nyitotta meg, s bejelentette, hogy a választmányi ülésnek egyetlen tárgya az okirati kényszerről szóló törvényjavaslat megvitatása és az abban foglalt rendelkezések ellen való. tiltakozás, ••-.*.' is Kifogásolta, hogy a jegyzőknek csak két héttel a javaslat beterjesztése előtt mutatták meg a törvénytervezetet, éppen ezért csak most készülhetett el áz a röpirat, amelyet az egyesület az orsz ág mindem vezetőjének eljuttat, sziküldl a Felsőház tagjainak, az országgyűlési képviselőknek, alispáhók/fcftspánoknak, valamint a megyei és községi élet minden számottevő tagjának, Hangosan éljeften *~o* fogadták az elnök szavait, amikor a választmány előtt bejelentette, hogy a javaslat nem került az Igazságügyi bizottságbal az általános tárgyalás után részletes tárgyalásra, A mezőgaz_ das'jgi kamara is magáévá tette a" jegyzők'állá sf oglalását és a kamara felfogása' szérint a gazdák nem birják el az okirat-szerkesztés felemelt költségeit. A kamara Országos választmánya egyébként csütörtökön foglalkozik ezzel a kérdéssel, — Nem törvényjavaslat ez, mondta az elnök, hanem a falusi nép okirat szerkesztési jogának gyors tempóban való élvonása*Az indokolás tíz sorban jóindulatúan foglalkozik a jegyzőkkel és kénytelen elismerni, hogy a jegyzóv századokon kersztül"kőzmegblégedésre végezték azt a munkát, amelyet a javaslat elAívAp L *-k . V tőlük venni. Néhány rosszulmenő ügyvédi iroda "meg/ mentéséré 3500 faluképének a sorsát akarják feláldozni.Az ügyvédi és a közf jegyzői kamara 450 algyvédi irodát""kiván ezúton felsegiteni. Tud Íjuk, hogy kevés a magyar kenyér és mindenki' köteles'egy darabotnélkülözni a kenyeréből de össze kellett , >volna ülni a j.egyz.őkkel és meg kellett volna tárgyalni ezt kérdést. /Folytatása következik:/
