Magyar Országos Tudósító, 1929. október/2

1929-10-21 [024]

P Ö V A R 0 S . /. pénzügyi bizottság ülése. / Folytatás 2. / . Bresztovsz k y Ede a Kőbányai szölőtelopok parcellázását kéri. Adják bérbe az összosparcellákat kisembereknek• Szó vá karja ezután tenni a tegnapi villamosszerencsétlenséget, de az elnök ennek tárgyalását nem engedi meg, Dr. B r ó d y Ernő azzal kezdi, hogy a magas élelmiss ^rárakért nem lehet a kereskedőket felelőssé tenni és őket bűnbaknak oda-llitani. Szól ezután a kereskedelem és ipar szomorú helyzetéről,amelynek élé: bizonysága az, hogy régi, johirü cégek egymásután tönkre mennek. A kereskedelemnek' és iparnak súlyos megterhelései a mai adóterhek és a vásárcsarnoki hel: pénzek'* Az élelmiszerpiacok rendezését kérte, Dr. V7 o I f f Károly kifejti, hogy itt sonkisem beszélt som az ipar, sem a kereskedelem ollón. Az összes pártok egyetértenek abban, hogy a kereskedelmet és ipart tőlünk telhetőleg fel kell karolni. Szól ezután a nagytétényi sortéshizlalotolepről, A 12-os bizottság ennek a telepnek a megvétele mellett foglalt állást, mert a nagytétényi sertéshizlalotelepre igen fontos hivatás vár / Itt kell központosítani a nyugat felé irányuló sertéskivitelt, amely Sertéskivitel alkalmas lesz arra, hogy a külkereskedelmi mérlegünket megjavítsa. Ebben a kérdésben kormánynak és fővárosnak össze kell fog-, nia. Csak a bürokratizmus késlelteti ebben a kérdésben a megegyezést. Ami a hizlalás! hiteieket illeti, rámutat arra, hogy ezeket a hiteleket nem mindig fordították arra, amire adták. Ellenőrizni kellett volna, és kell még most is, hogy a hitelt élvezők hizlalásra forditsák-o a kapott összeget. A földművelésügyi kormány a vásárpenztár utján ellenőrizheti ezeket "'- dolgokat,mert vásárpénztár által nyújtott hiteleket mindig a megkívánt célra fordították, ezentúl tehát a földmüvelésügy1 kormány a vásárpénztár utján utalja ki ezeket • a hiteleket. /Általános helyeslés*/ B c c s o y Antal volt a következő felszólaló: Kifejtette, hogy a kereskedelemnek és Iparnak egyaránt érdeke, hogy a drágaság igazi okait kideritsük. Vért e s Emil szembeszállt Budaynak azzal az állit ásáital, hogy a drágaság oka a kösvetitökereskedclem. , Az árak kialakulásánál '. koré siet és kínálat közti arány dönt. Felpanaszolja még, hogy illetékes helyen a kereskedelem jogos kívánságait nem veszik figyelembe. B u d a y Dezső személyes kérdésben előadj'

1

., hogy ő nem . kóroskod lem ellen beszélt, csak az illegitim közvetítők ollón. Szőke Gyula a csarnokok környékén tanyázó idénypiacol gszüntetesét tartja kívánatosnak, A város belterületén tartózkodó kocsitáborok nem illenek ogy fürdővároshoz, ".minek Budapestet nevezzük. Kritizáljí tojj hüa és gyümölcs árakat, amelyek tul magasak. A fa, vas- és ccmentkartélcket tImádja. Nem lehet a drágaságot csak közterhekkel és adókkal indokolni, hanem vannak olyan kereskedői ténykedések is, melyek elősegítik. Vájna tana; snok refl -ktál zutáa az elhangzottakra. Az él sluiszor iparban és kereskedelemben tényleg vannak visszás állapotok, de visszaélések nincsenek. Az árak kia lakul ás át kétségtelenül befolyásolja, hogy sokkal több az élelmiszeriparom k .reskodő, mint békében volt. Hiba az is, hogy a központi vásárcsarnok szük, ami megnehezíti a kiskereskedők és termelők érintkezését. Az uj központi nagyvásár megépítésével. : ezek a b t jok megszűnnek. Ugyanakkor megszűnik a kifogásolt dunaparti idénypiac is, A t ;j '.rak szabályozásával már évek óta foglalkozik a főváros, A szabályrendelet életbeléptetése annak idején a gazdaerdekeltsegek ellenállása miatt késett, most azonban megváltozott a hangulat és a toj~llátá i szabályrend Aet rövidesen elkészül. A tejellátás tekintetében egyébként Budapesten lényegesen javult a helyzet és Európa:, nagyvárosai között Budapesten van a tejnek a legnagyobb zs irt-itt alma. A húsárakat drágítja, hogy a mészárosok két helyen kénytelen beszerezni, a vágóhídon és a nagycsarnokban, A központi husvis Vrcsarnok megépítésé vei ez az állapot is megszűnik. / f oly tat á sa kö v o tko z lk/