Magyar Országos Tudósító, 1929. október/2

1929-10-21 [024]

PROPAGANDA GYŰLÉST TARTOTT VASÁRNAP DÉLELŐTT A MAGYAR NEMZETI FÜGGSTLEnSÉGI REVÍZIÓS • PART A MOVE DÍSZTERMÉBEN. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Rwvizios Pá.rt VI. kerületi szervezete vasárnap délelőtt a MOVE palota dísztermében gyűlést tartott, amelyen vitéz V a r g h 9 Béla dr. ügyvéd társelnök elnökölt. Az elnöki megnyitó után Barathosi Balogh Benedek fővárosi középiskolai igazgató magyarázta meg néhány lelkes szóval a Revizios P^rt programújának lényegét, majd Osehé tf alvi Istvánná erdélyi ironő tartott tüzes irredente hangú előadást az elszakított magyarság könnyes panaszairól. A nagyszámban egybegyűlt hallgató közönség lelkes ovációban részesítette a párt , em$(ékét, S z em ere Béla dr.-t, amikor mint szónok szólásra emelkedett az elnöki pódiumon. Szemere Béla dr., a magyar közélet és társadalmi élet minden baját felölelő beszédében rámutatott a bajok és panaszok orvoslásának szerinte helyes módozataira. Végül vitéz Vargha Béla záróbeszédével a mindvégig lelkes hangulatban lefolyt propagandagyülés, a Himnusz hangjai mellett ért véget. /MOT/KY. BUDAY DEZSŐ A FERENCVÁROSI KERESZTÉNY GAZDASÁGI ES SZOCIÁLIS PÁRTKOR JUBILÁRIS KÖZGYŰLÉSEN. Folytatás 3./ Ebből a szempontból is a legnagyobb mértékben el kell Ítélni, hogy _ a három emigráns vezért hazaengedték. Ahol a legitim hatalom meghátrál, előre tör a forradalom. A forradalommal szemben pedig csak a kíméletlen szigor és a kemény ököl a fegyver. A múltban százötven főnyi csőcselék előtt szaladtak meg a magyar tömegek, most háromtól ijednek meg. Csak nem hiszi el valaki, hagy ennek a háromnak a hazatérése nem fog nyomtalan maradni. Két vármegyében a választások már megmutatták az eredményt. Zemplénmegyében ötvenkét beválasztott id^ennel szemben csak tizennyolc keresztény van, a törvényhatóságban, Miskolcon 32-vel szemben 16 keresztény tagot választottak meg. Ez a vtfeltnerek, Buchingorek s garamiak célja. Tovább folyik, a harc, de most nem nemzeti, hanem gazdasági és osztály alapon. Csak egy imperativum van, ami a kormányt a gazdasági politika ir'.nyitásában segítheti: minden vagyon egyúttal nemzeti vagyán is. A kormány addig gazdasági téren nem tud rendet teremteni, .máig azt a magántökét be nem vonja a nemzetgazdasági életébe, amely ma tüntetően töveInarad a vállal-e—. zastÖl. A továbbiakban Buday Dezső közraktárok és pinceszövetkezetek hálózatának kiópitését sürgette, mert éneikül nem lehet a magyar gazdákat megmenteni a kiuzsorázástói. Hiába akarja a kormány 21 pengővel megvásárolni most a gabonát, mikor a gazdák már kény3zerüségitoől 16 pengőért eladták az idegen fajta kereskedőinek, .ezeknek minden faluban ott vannak a magazinjaik, a kormánynál- egyelőre egy tárháza van a csepeli kikötőben. A kormány hihetetlenül bár, de nem tanúsítja azt az erélyt amelyről beszéltek, ^egint csak szavad-, de nincsenek cselekedetok. A gazdasági kérdésekben rendet kell teremteni, éneikül politikai szu; remáci'.t elképzelni nem lehet. Beszédét igy fejezte bei E párt megy a. maga utján és nem riad viasza suttogásoktól, forrdalam'i fenyegetőzésektől vágy intrigáktól sem. Mi az ellenséggel nem kibékülni akarunk, hanem az ellenséget leakarjuk győzni. A mi harcunk egyenes. Ha mi a. harcot végig nem vívjuk, ha a magyarsáj számára a gazdasági, a'termelő eszközöket meg nem szerezzük, koldusok leszünk és ur lesz az idegen. De én - mondotta - a. magyar sorsot riégseva Siratom. Nem kell siratni. Siratni csak azt kell, ami többé vissza nem jön. A magyar tragédia során láthattuk a törtenelemben, hogy a magy rság mindig feltámadott. Ez a hit vezet engem a jövő tiz esztendő harcaiban. Buday Dezső beszédét szűnni nem akaró éljenzéssel és tomboló tapssal fagdták, majd a Himnusz elénoklésével a díszközgyűlés véget ért. Este többszáz terítékes díszvacsora volt, itt történt mog a serlegavatás, /MOT/D.