Magyar Országos Tudósító, 1929. október/1
1929-10-04 [023]
FŐVÁROS, /A POLGÁRMESTER NAGYSZHBÁSU EXPOZÉVAL 3YIT0TTA MEG A JÖVŐ ÉVI KÖLTSÉGVETÉS PÉNZÜGYI BIZOTTSÁGI VITÁJÁT. P oly tatái, 1,/ Nchány szóval foglalkozott a polgárnőstor a telekérté-kadó kérdésivel is ,-Az 1929 s óvi költségvetés tárgyalása során Bredy Ernő és Büchler József bizottsági tagok javaslatára a tanács folyamatba tette azo_ kat az előmunkálatokat| hogy a telekértékadó esetleges újbóli életbeléptetése nilyon módon volna megvalósíthat6« Ezzel egyidejűen kellő tájékozédét kellett nyernünk arra vonatkozólag ls, hogy az ezzel az adóval kapcsolatban felmerült szociális vonatkozású kérdéseket mennyiben és milyen módon lehet megvalósítani*, * :\ '.. :. .1 r'.*" . '; k. 11 .' '• i. rmn:.k - Bejelenthetem a tisttelt pénzügyi bizottságnak, hogy a tolekértéknyilvántartó hivatal ezokkel a munkálatokkal elkészült és részletes felvételt készített a különböző telkeknek czidősz érinti értékőről c Továbbá számításokat is végzett, hogy a jelenlegi értékviszonyok alapulvételével, továbbá a kisemberek ingatlanának védelmét célzó intézkedések mellett különböző számitási alapokon mit eredményezne a telekértékadó 0 - A végzett számitások szerint az adó alá vonható terület 43rr5 millió négyszögölet tenne ki 1940 millió pengő telekértékkel« Ez volna tehát akivetés alapjául tekinthető összeg. Ha az eddig érvényben volt félszázalékos kulcsot alkalmaznék, a várható adóhozam 9o7 millió pengő.0,3^-»al 5 C 8 millió pengő, l/4$~al pedig 4,8 millió pengőt tenne ki 0 -A kisemberek telkeinek megóvása ugy volna elérhető, hogy a telekértékadó alól kivétel nélkül muntcsitenénk minden olyan telket,ái elynek értéke az ötezer pengőt meg nem haladja, azoknál a telkeknél pedig amelyek értéke ötezer pengőn íteiül van., az ötezer pengőig terjedő részt mentésitenők az adó alól* A telkek értékelésénél, illetőleg a telekérték? qdó bevezetésénél azt a fontos körülményt-is el kell majd birálni, hogy a szóbanlévő telek miként van kihasználva, alkalmas-e a beépítésre,illetőleg beépitett, vagy beépítetlen telekről van-e szó, A tolekértéknyilvántartó hivatal munkája tehát kiterjed erre a kérdésre is e - minthogy azonban véleményen szerint a telekértékádé újbóli bevezetése pénzügyi eredménnyel a legjobb esetben is 1951-re járna,azért az 1930©évi költségvetésbe telekértékadó cimén nem is irányozhatunk elő semmit, annál kevésbbé, mert a közgyűlésnek az' állásfoglalását a-i adó újbóli be-fezetése tekintetében nem is iaeerjük', - Az üzemek szolgáltatása általában ugyancsak az 1929 0 évi keretek között mozog, Uj tétel csupán a Gázmüvek 500.000 pengős feleslege. Jelentősebben csak az Autóbuszüzem hozzájárulás a növekszik',* - A BESZKÁRT hozzájárulására vonatkozólag a tanácsi előter_ jesztés külön javaslatot tartalmaz, mert a községi háztartás költségvetése wz alkal ómmal sem nélkülözheti a BESZKÁRT-nak azt a 2„500 Q 000 pengős hozzájárulását, amelyet a közgyűlés a BESZKÁRT-tal szemben az 1929,évre megállapitotto - Rendkivüli bevételek cimén 2^760,000 pengőt irányoz elő a költségvetés, különböző ingatlanértékesítésekérto „lár most hangsúlyozom azonban, hogy az ingatlanértékesítéseknek fedezeti tételül való beállításából nen szabad olyan következtetést levonni, mintha az ingatlanvagyon egyre szenek elidegenitése bizonyos háztartási hiány pótlás'a céljából történne. Ez az eljárás csupán okszerű vagyoncsere lesz, ami teljes mértékben fedi a közgyűlésen is számtanszor elhangzottakato •- A kiadácok terén két elv vezetett; - Az egyik az, hogy nagyobb beruházásokat nem a folyó jövedelmekből, hanem kölcsönből kell fedezni,. Ha pedig az előbbi elkerülhetetlen, akkor több évre kell felosztanio /Ujrókus, iskolák./ - Máik elv a takarékosság. Tény az, hogy igen sok fentos , kulturuális ós szociális probléma követeli a megvalósítást, de nem szabad a polgárság terhére túlozni és türelmetlenkedni© Á terhek enyhítése és foly-
