Magyar Országos Tudósító, 1929. október/1
1929-10-15 [023]
F ö v A i: 0 s . / Az 1930. évi költségvetés. Folytatás^!/ Szerezzen a főváros érvényt azoknak a kötelezettségeknek,amelyek a nagyjövedelmet huzó vállalatot terhelik. A hízottság a felszólalás után Porczel Béla indítványairól ugy határoz, hogy az egyezi 3léskor fog felettük dönteni. Ilovszky felszólalására L a m o t t e Károly tanácsnok előadja, hogy a Lászlo-félo szerződést ogyoldalról sem valorizáltál-:. Ez a szerződés revizióra szorul, de már most kijelentheti, hogy a fővárost nem érte túlzott károsodás. Az illemhelyek földaláhelyezésére a vállalat hajlandó, a tárgyalás folyamatban is van. A Jókai téri illemhelyet legközelebb áthelyezik. Ezek után a bizottság a költségvetés második fejezetét elfogadta és nyomban belefogott a harmadik fejezet, városépítés és tűzrendészet, tárgyalásába. , Az első felszólaló Büchler József, aki az Erzsébet sugárút ügyét teszi szóvá. Erre a sugárutra a főváros megállapította a terveket, azokhoz Rakovszky Iván is hozzájárult, de a közmunkatanácsnál a város terveit leszavaz ták. B u z á t h János alpolgármester akkoriban represszálliákrol beszélt. Jöttek azután épitési engedély iránti kérelmek, megindult a harc és a főváré legyőzésével végződött. Ma az a helyzet, hogy a feváros nem tudja mitévő legyen ebben a kérdésben. A kérdés még mindig nincs elintézve. Megjegyzi, ho pártjának az az álláspontja,hogy a közmunkatanácsra semmi szükség nincs. Pláne mai összetételében és mai elnökével, akiről legalább is azt elmondhat ni, hogy nom tulságoa jóbarátja a fővárosnak. Lehetetlenségnek tartja,hogy amikor a főváros uj kialakítás áröl van szó, akkor no legyen szava az autonómiának, amely a terheket viseli. Információt kér az Erzsébet-sugárút ügyének pénzügyi és városrendezési részében mi a helyzet. • Utána B c c s e y Anatl nagyobbszabasu várösépitési programmot sürget. / Folytatása következik,, / /A NEMZETKÖZI HkDROLOGIAI KONGRESSZUS. Folytatás 1./ A Korányi-belklinikán ma délben ötven beteget mutatott be dr. bilkei P a p p Lajos, a Vöröskereszt kórház és a Szent Lukács fürdő főorvosa. Legnagyobb részük súlyos Izületi betegségeden esett át, a kezeknek, a hátgerincnek és a l'bizület'ekhek torzitó súlyos gyulladásán,amely őket talán egész életükre ' munkaképtelenné tette. Magyar férfiak és nők sok ezren vannak ilyenek akik terhére válnak az államnak a családnak és elsősorban önmaguknak, P a p p L--. jos a Vörös Keresztből, az Irgalmasok kórházából a Korányi klinikáról és a Lukács fürdőből válogatta ki a beteganyagot. Felhívta a hatóságok figyelmét, hogy e f ürdekórházak é£|£t Magyar Rcumakutató intézetet sürgősen épitsék fel. A külföldi tudósok nevében Van B r e e m e n /Amsterdam/ köszönte meg az előadást. Az orvosok ezután maguk is megvizsgálták a botegeket és végigmentek n klinika egyes osztályain. Történelmi_ hangyegreseny_ a Svábhegyen. Délután az orvosok wío«^í^s6tálí _ teito'k # A~ Jánoshegyre autózva megnézték az Erzsébet tüdőbeteg szanatóriumot, azután -a svábhegyi szanatóriumba mentek, ahol tiszteletükre magyar történelmi hangversenyt rendeztek. Dr. U » k a b László igazgató-főorvos és neje fogadták a külföldieket, akik a palo ta. ötödik emeleti tetóterraszá. ól Budapest egész hataLmas panorámáját élvezhették. Azután H a g y Izabella és P a 1 1 ó Imre a magyar királyi Operaira tagjai, R a d i c 3 Béla cigányzenekarának kíséretével régi magyar dalokat 3 a 1 a s s'I virágénekeit. Bihari Lavotta, majd Bartók és Kodály alkotásai mutattál- be. Különösen a kuruc nóták tettek mély hatást a vendégekre, akik zajos ovációval adóztak és nevükben dr. W i 1 1 o u g h b y /Anglia/ /Folytatása következik:/
