Magyar Országos Tudósító, 1929. október/1

1929-10-11 [023]

FŐVÁROS. * / A KÖLTSÉGVETÉS RÉSZEETES VITÁJA. Folytatás,l./ Gallina Frigyes tanácsnok válaszában rámutat arra,hogy a külön munkadíjakat olyan alkalmakkor kapják a tisztviselők, amikor hivatalos időn tul és nem közvetlen munkakörükbe tartozó ^rendkir üli munkálatokat végeznek, sokszor éjnek idején, G a á r Vilmos a közlekedési költségekről szólva kifogásolja, hogy a műszaki ügyosztályoknak, ahonnan a tisztviselők állandóan kénytelené" a város különböző részeire sürgősen kiszállni, lófogatjaik vannak, sok ügyosztálynak pedig, ahol nincsenek ilyen sürgős utak, autó áll rendelkező sre • S c h e u.e r Róbert azt indítványozza^ hogy az összes.lófogatokát liquidálni kell és, ahol szükséges autókat kell beállítani,annál is inkább, mert'ma a lefogatok tartása nemcsak anakronisztikus, hanem költségesebb is. B e c s e y Antal sürgeti a régi és uj nyugdijasok közötti kategóriák megszüntetését és indítványozza^ hogy a főváros tegyen sürgető lépéseket ezirányban a kormányhatóságnál. Kifogásolja azt is, hogy egyes fővárosi . tisztviselőket nyugdijíáh vónulászítán ujabb állásokban helye;, nek el, amit azért is kifogásolni kell, mert mástól éjFvés'zikya kenyerét. B r ó d y Ernő a hafcinyomda kiadásainak csökkentését kívánja. Általában takarékosságot sürget minden vonalon, B e c s e y Antal szerint a . : házi-nyomda tulajdonkép; en üzem, ezért a számadásait is üzemszerűen kellene elkészítenie Mérleget és megfelelő üzemi elszámolást sürget, amiket az üzletszerűségnek megfelelően kell vezetni, L a m o t t e Károly pénzügyi tan&snok közli, hogy a ny'cmda kiadások felduzzadása csak a bruttó könyvelési rendszer eredménye

u Egyébként osztja Becsey felfogását, a jövőben ugy a házinyomda, mint a többi házi üzem: az anyagszertar, tanszerkészitőműhely, stb* külön csoportot fog alkotni, Buday Dezsű, Büchler József és Becsey Antal a szellemi szükségmunka fenntartásának szükségességére hívták fel újból a figyelmet

a Becsey azt indítványozta, hogy ez évben még tartsák fenn az inségadót, mert a szeliemi szükségmunkát esetleg az eddigieknél még fokozottabb mértékben kell megindítani, oly nagy a kehyértelenség. Az első fejezetet ezzel letárgyalták, következett.' a II,, az ut- ó s c satornaépités

0 Ennél a fejezetnél az első felszólaló dr. Kozma Jenő volt. Kifejtette, hogy az útépítéseknél végleges rendszer megállapítására van szükség. Ne történjék meg az, hogy építenek utat ott ahol nem kell és nem épitenek ott, ahol szükséges. Indítványozza ennélfogva, hogy a pénzügyi bizottság küldjön ki egy hatos albizottságot, amelyben minden pjét képviselve legyen, ez a hatos albizottság járja végig az utakat és állapítsa mega vBlódi szükségletet mindenre és mindenkire való tekintet nélküle Adojg pedig az előirányzat\pt szavazza meg a bizottság, de tekintse keretnek, amelyet az albizottság jelentése alapján fognak betölteni. Szól ezután arról, hogy meg kell végre'vizsgálni, szükség van-e a vizes makanámutak drága karbantartására. Három millió pengő van erre felvéve, ezen a pénzen is állandó utakat lehetne épiteni. Felhívja a figyelmet arra is, hogy az útburkolás némely anyaga külföldről jön. Például a bitumen>Mexíkóoöl. 5-6 millió pengő megy ki erre evenként, holott keramit, cement Itthon is van. Tessék magyar anyaggal dolgozni. Az aluljárók kérdéséről bőszéi ezután és felveti azt a gondolatot, hogy a ceglédi vasútvonalnak nem kell okvetlenül a nyugatihoz járnia, ezt a vonalat szüntessék meg, a körvasúthoz pedig épitsenek még egy vágányt és akkor a sorompók kérdése meg van oldva. Ha pedig ez a terv keresztülvihetetlen, akkor csináljalak aluljárókat, mint ahogy'azok külföldön is vannak. Egy-egy aluljáró som i kerül több , mint 4<r>S.OO.00Ö pengőbe, Indítványt nyújt be tehát, utasítsák a tanácsot, heg:/ sürgésen végezze el a számításokat. Készíttesse el a terveket és esetleg a megtakarításokból csináltassa meg a'hat aluljárót. Végül a BudaÖrsi-uton a 1 k ' . buktatókat szüntessék meg. /folyt, köv./