Magyar Országos Tudósító, 1929. október/1
1929-10-09 [023]
FŐVÁROS. /A PnNZUGYI BIZOTTSÁG ÚLESE. F o 1 y t a t á s.3./ - Nem lehat eléggé kifogás ölni, hogy a polgármestert még ma sem t tájékoztatták, hogy mi van a törvénytervezetben. Elképzelhető-e, hogy a polgármestert meg na kérdeznék, mikor az uj fővárosi törvény előkészítéséről van szó # Végül azt kérdezi, hogy kinek kell ez a törvény, A polgárság legnagyobb részének és a munkásságnak nem, - Akárhigy akarják elnyomni - mondotta - Budapest népének vágyát es akaratát, ez előbb-utóbb ki fog törni, Ili eres hittel és tisztességgel megvívjuk ezt a harcot nemcsak a. munkásság, hanem a polgárság érdekében is-„ És Ady Endrével szolva-fejezto be - Vagy bolondok vagyunk . s .átveszünk egy szálig, vagy ez a mi hitünk valósággá válik, - A költségvetést nem fogadta el, B ü c h 1 e r az üzemekkel kapcsolatban még egy külön indítványt nyújtott be, amelyben tiltakozott az ellen, hogy a különböző tagsági dijakat a Beszkártnál még mindig hivatalbei vonják lo az alkalmazottak fizetéséből, sürgette az egységes villamostarifát, illetve a viteldijak mérséklését és hangoztatta, hogy ha az üzemek minden tekintetben eleget tesznek szociális kötelezettségeiknek, leszállítják a dijakat , beszélni lehet a háztartási hozzájárulások leszállításáról, sőt azok teljes megszüntetéséről is. Ennek előfeltétele azonban az, hogy az üzemek a saját fenntartásukról is gondoskodjanak, Büchler József után Éber Antal beszélt, Büchljr beszédét bírálta* Nagy fogyatékossága volt a felszólalásnak, hogy Olyan vágyakat és igényeket sorolt fel, amelyek ki légi tó s ér e nincs pénz, Budget jogi szempontból nem felelt meg azon követelménynek, hogy ha valaki kiadásokat javasol, gondoskodjon a fedezetről is, * *JTÜ . ./. ' * * r . * >.•>.••'. A telekértékadót hozta szóba, ez az adó azonban sohasem h»z 5 millió pengőt és ebből a felsorolt szükségleteknek egy tized részét se lehetne kielégíteni, A bir.álatot tehát nem lehet komolynak venni. Éber Antal ezután azzal foglalkozott, hogy az ország gazdasági válság .val, amely eredője a fővárosi gazáas igi élet nehézségeinek is, csak igen kevesen vannak tisztában* Ötszázmillió pengővel passziv fizetési mérlegünk van, ez az cka a depressziónak, A neaizotközi pénzpiac változásától nem lehet túlsókat várni. Lehetetlen folyton passziv fizetési mérleggel dolgozni, sót további külföldi adósáágc sin ál ássál a talajt' tovább ásni magunk alatt, A baj oka - mondotta - a mi tőkeszegénységünk, A tőkeszegénység okozza, hogy nálunk hiány van a tor elő eszközökben, ezért nem tudjuk a szükséges racionalizálást r.iinden téren, ugy az iparban, mint a kereskedelembon és a mezőgazdaságban keresztülvinni, A tőkeképzésnek, az egyetlen orvosságnak nincs más módja,mint a takarékoskodás. Azt pedig nem lehet állítani, hogy itt eléggé takarékosKodnak, Hol a takarékosság - mondotta - amikor fél év alatt 8 millió pengő értékű rádiókészüléket hoztak be például az országba és ujabb hetvenezer készülék vár behozatalra, A személyautók behozatala is emelkedik. Ez nem takarékossága N ;'u szabad ujabb külföldi adósságot csinálni, különösen olyan beruházásiakra n>m, amelyek nem növelik a nemzeti vagyont, Bresztovszky Ede szoc.dera.közbeszól: Külföldön helyezik el bankbet tőiket a_kapitalisták. Éber: Ezek a Népszava mosói, Bánóczy László: Jobboldali lapok irták. áJbcr: Akkor is mese. Éber Antal ezután a pénzügyminiszter legutóbbi jelentésével foglalkozik. A gazdasági válságot nagyrészben a tul-adoztatás, a közterhek túlméretezése okozza. A kulturális és jótékonysági kiadásokat is a bevételekhez kell csapni. Kulturális fejlődésről beszélnek, de arról nem történi: gondoskodás, hogy az iskolából kikerülő ifjúság el tudjon helyezkedni.Szeciális intézményeket csinálnak^hogy ». tönkrement adózókról gondoskodjál akt ái túladóztatást kell megszüntetni és nem utólag szeretetotthont épiteni a tönkrejut ottaknák. - A főváros költségvetésében emelkedés mutatkozik a tisztviselői illetményoknál is. Elhiszi,hogy a tisztviselők nem kapják meg békebeli /folyt, köv./
