Magyar Országos Tudósító, 1929. október/1

1929-10-04 [023]

/Az OMG-E igazgatóválasztnányl ülése. Folytatás 1./ Jugoszlávia már r.iindcn tömését eladta, az argentihiai termés egyelőre non túlnagyp. nagyar gazda azonban non tudja tartani termését és kénytelen eladni* Az általános helyzet nogjavulását egyedül hitelviszonyaink megváltozásától remélhetjük. Az általános hitelviszonyok tekintetében a tavalyi helyzethez képest rosszabbodás állt elő. Az egész kontinensen a pénzdrágulás és kamatláb "emelések folyanata van, nire'a szegény magyar gazdához ér a fénz, az gyakran nár 20 $-nál is magasabb. Nincs más mód, nint összefogásban és állami segítséggel keresni a megoldást. Amikor az állam a gazdatársadalmon segit, csak önmagán segit. A rendkívüli helyzet rendkívüli segítségét igényel. Az állon már eddig"is igyekezett segitoni a mezőgazdaság bajain, igy a fagykárok és vetőmagakciók során. Esek azonban apró kuruzslások"a nagybeteg körül, uzok gyógyulást nem fognak hozná, mert gyógyulást csak az általános gazda*, sági javulás hozhat. Fenyeget aja ujabb jóvátételi konferencia, holott ettől az országtól ujabb áldozatokat követelni nem lehet% El kell érnünk, hogy a jóvátételt tárgyi jagakban szolgáltathassuk, s ezek a 3zolgá£tafcnányok vetőmag, tenyészállat stb. legyenek, a német példa után, pénzbeli szolgáltatmány helyett, Mutschenbacher igazgató beszéde során még rámutatott a magyar záloglevelek külföldi piacokon történő elhelyezésének szükségére s a fennálló függőkölcsönök konvertálására. Beszámolt a gaadatársadalom tőzsdei képviseletéről, ami sikeresen védi a tőzsdei bíróságoknál s az expertis bizottságokban is a gazdák érdekeit. Még mindig sok panasz van az adózás terén, bár a pénzügyi kormány részéről olyan intézkedések'történtek, melyek simito kézzel nyúlnak a gazdatársadalom bajai felé. Az alsó végrehajtó közegek azonban még gyakran nem respektálják a fentről jövő intézkedéseket s ezért állandó figyelemmel kell kisérni minden panaszt, mert bár látszólag könnyebbedés mutatkozik adózási téren, még mindig súlyos sórelmek vannak, Mutschenbacher Emil igazgató'még rátért a postatakarékpénztár felhívására, mely a gazdák részvételét kéri- az országos takarékossági napon, - azt válaszoljuk erre, mondja Mutschenbacher - hogy nálunk nem kell protezsálni a takarékosségot, azt nálunk a kényszerhelyzet követeli. Nemcsak nincs miből költekeznünk, hanem húr hitelünk sincs, amiből költekezhetnénk. /Folytatása következik./ HÍREK. BERZEVIGZY ALBERT A MAGYAR TUDOiLaNÍOS AKADÉMIA ELNÖKE nyári szabadságáról Budapestre érkezett és átvette az Akadémia vezetését,/MOT/B. AZ OKTÓBERI VÉRTANUK ÜNNEPE, Az idén lesz nyolcvan éve, hogy a magyar szabadságharc vértanúit kivégezték. Ezért október 6.-án a magyar hivatalos és társadalmi élet nagyobbszabású gyászünnepségek keretében áldoz a vértanuk om» lékének. Október 6.-án délután 5 órakor tartják meg a Várraegyházán a verstanuk ünnepét. Itt Klcbelsberg Kunó kultuszminiszter és H o r c z o g Ferenc fognak boszélni. Ezen a napon koszorúzza meg a MÁV• vezetősége és a dunántúli egyetemi ifjúság szervezete C s á n y i László sirját is. Csányi László az első felelős minisztérium közlekedési minisztere volt ós/ő építtette a Budapest-Szolnoki vasúti vonalat. 1849. október 10,-én bitófán halt vértanúhalált. Csányi László Zalavármegyc követe és táblabirája volt és ezért Zalavármegyc közönsége ma? évtizedek óta készült arra, hogy Csány . szobrát felállítsa. Csányi szobrát már 19 évvel ezelőtt megmintázta Istók I Kanos szobrászművész, dc csak az idén állitják fel a szobrot Zalaegerszegen ' nagyszabású ünnepség keretében. A szókcsfőváros tanácsa is intézkedett, hogy a f kerepesi-tometőben nyugvó 49-os vértanuk sirját október 6.-án megkoszorúzzák. /MOT/B. ., .