Magyar Országos Tudósító, 1929. október/1

1929-10-15 [023]

AZ ÜGYVÉDI KAMARA ÁLLÁSFOGLALÁSA AZ- OKIRATI KÉNYSZERRŐL SZOLO JAVASLAT K1RDB3E5EN. Zsitvay Tibor dr* igazságügytiiiniszter közölte a Budapesti Ügyvédi Kamara el nőkével azt a nagyfontosságú, az okirati kényszerről készített törvényjavaslatát ,amelyet ma nyújtott be a képviselőházhoz. A Kamara elnöke a tárgy fontosságára Való tekintettel nyomban rendkívüli választmányi ülést hivott össze, hogy az ügyvédség áHástfoglaÍjon a törvényjavaslattal kapcsolatban „ kz ügyvédi Kamara tagjai a beszélgetések során arra a követkéz tetésre jutottak

> hogy a törvényjavaslat intézkedései inám xdmazmiü^immmdmkneskm az ügyvédségre nézve előnyös változásokat is hoznak,viszont sokat el is vesz eddigi jogaikból. A kérdéssel kapcsolatban Blauner Mór dr.,az Wgy védi Kamara főtitkára, a fkövetkezekben fejtette ki véleményét. "Ka a javaslat mérlegét megvonjuk, meg kell állapítani, hogy an nak előnyei az ügyvédek számára a nehéz helyzetben alig jelentenek lényeges gyakorlati eredményt, és az ügyvédek jogai szempontjából inkább csak elvi jelentőséggel bírnak. Előnynek tekinthető, hogy a törvényjavaslatban bizonyos örökösödési jogügyletekhez a királyi közjegyző, vagy bejegyzett ügyvéd által készített magánokirat, vagy közokirat szükséges, mig az elűző tervezetben ezekhez az ügyeletekhez közokirat volt szükséges^. Ez a rendelkezés azonban csökkent gyakorlati jelentőségében azáltal , hogy a törvényjavaslat külön közjegyzői hitelesitést, vagy közokiratot követel meg az érvényességhez, az ügyvédnek pedig a hitelesítési jogot nem adják meg. a

z a gyakorlatban annyit jelent, hogy ezeknek az okiratoknak a készitése mégis csak a közjegyzőkhöz fog kerülni. -Nagy veszteség az ügyvédség számára az eddigi állapottal szem ben, hogy a törvényjavaslat kiterjeszti a királyi közjegyzők hatáskörét magánokiratok készítésére, amiáltala nehéz helyzebna lévő ügyvédségnek egy fontos megélhetési területen ujabb versenytása támadt. Háránya a törvényjavaslatnak az eddigi helyzettel szemben az is, hogy a községi jegyző maganmunkálat készitési jogát intézményesen kodifikálja. A telekkönyvi'bejegyzés tárgyát képez jogügyletnél az értékhatárt tiz holdban,vagy lo.ooc p-engóben oly magasan! állapítja meg a községi jegyző javára, -ogy a községekben az ügyvédeknek biztositott előny csupán platonikus jelentőség és csak keveset jelent, mert a községekben igen ritkán fo dvúLfc elő igen magas értékhatáron felüli jogügylet. mA törvényjavaslat három rendelkezésében lát tulajdonképeh viv mányt az ügyvédség.Nevezetesen a zugirászatjf szigorúbb nűtoődáiáfeÓKnsnnln minősitésében,amely vétséggé minősül, &s fogházzal lesz büntethető, továbbá abban, hogy a részvénytársaságoknak és szövetkezeteknek a cégbírósághoz intézett minden beadványát bejegyzett ügyvédnek, vagy közjegyzőnek itmh kell ellenjegyezni^ és végül abban, hogy ezentúl a birób ól,vagy ügyészből lett ügyvéd három even át nem képviselhet feleket az előtt a bíróság előtt, amelynél működött Ezekért a vivmányokért az ügyvédi kar hálával viseltetik az Sgazságügyminiszter iránt és remélik, hogy a parlamenti tárgyalások során a javaslatnak azok a része,amelyek az ügyvédség érdekeit sértik, enyhithotök lesznek." /MOT/M. —- NYOLCÉVI FEGYHÁZRA ÍTÉLTEK A POLGARDII FÉRJGYILKOS ASSZONYT. Ifj. Csonták Istvánra! gazda rossz viszonyban élt a kötelező, nagyravágyó feleségével, elkeseredésében italnak adta magát s egy Ízben boborozott álla pótban törni-zúzni kezdett a lakásban. A gazda felesége,aki időhözbon ^zen tos István kisbirtokos csaladjához költözött, a rombolás hirére vasvillával megjelent a lakásban Szentesek kíséretében. Valamennyien nekleste xxxáá&zMSg &fj. Csonták Istvánnak s amikor már aléltan összeesett, a feldáhödött asszony még kilencszer döfte biele bicskáját* A székesfehérvári törvényszék ifj. Csonták Istvánnét tizenhárom, Szentes Istvánt tiz, Szentes Istv innét pedig ötévi fegyházra itélte cl. A tábla Kállay-tanácsa előtt hétfőn a bűnügy előzményeit és a per iraatait ismertette Keresatessy táblabíró s aztán keddre halasztotta el az elnök a tárgyalást. /Folyt.köv./ M.