Magyar Országos Tudósító, 1929. október/1

1929-10-15 [023]

* - Eddig az veit a helyzetünk, hogy a szanáláskor 200 millió roparációt vallatunk, amely 1943-ig évi átlagos 10 milliós tételekkel volt törlesztendő. Amikor a szanálás rendjén megállapodás történt errevonat­kozolag, Magyarország végleges reparáclos összeget nem állapították meg s nem történt döntés azokban a kérdésekben sem, amelyek a békeszerződés foly­tán Magyarország terhét jelentették ugyan, amelyet azonban más elmen köve­telnek. Abban az atmoszférában, amelyben ezt a kérdést tárgyalták, kijelen­tések történtek, nem Írott és nem szerződéses jellegű kijelentések, de plyanok, amelyek bizonyos morális obiigot involváltak felfogásom szerint abban a tekintetben, hogy Magyarországot a jövőben lényeges reparációval nem terhelik. Ezt nem mondottam meg akkor a nyilvánosság előtt, mert nem a­kartam, hogy valaki ebből olyan következtetést vonjon le, mintha ez megálla­podás lett volna, de állítom, hogy sohasem vállaltam volna kétszáz millió reparációt Magyarország terhére, ha ilyen Iránodban megfelelő biztatásban nem részesültem volná, - Emlékezzünk vissza. Abban az időben Magyarország kénytelen volt annak folytán, hegy az utódállamok bizohyos követelésekkel léptek fel, a szanálás 1 akció keresztülvihetese érdekében lényeges áldozatokat vállal­ni, kénytelenek voltunk lemondani azokról a károkról, amelyek a megszállás­ból állottak elő. Kétségtelen, hcgy Magyarországrak bizonyos érdeke fűző­dik ahhoz,ahogy pénzügyi szuverenitását ezeknek a kérdéseknek rendezése révén visszakapja. Kétségtelen érdekünk az is, hogy a többi függő apróbb kérdések, amelyek a békeszerződésből folynak s amelyek cimén Magyarország­gal szemben egyesek, magánosok, államok, testületek, követeléssel lephet­nek fel, likvidálva legyenek. Le ez az érdek nem mehet odáig, hogy Magyar­ország énnek fejében nagyobb áldozatokat hozzon. Magyarország további reparétciók fizetésére méltányosan nem kötelezhető. Mai költségvetésünket továbbra nem lehet fent art ani, azt csökkentenünk k^jll-, s ha nem is csök­kentjük a magyar költségvetést, milliószárara vannak szükségletek az ország­ban, amelyek ma nem elégíthetők ki, de amelyek normális kulturállamban min­denütt fedezetet kapnak. Nem vagyunk tehát Ítélhetők arra, hogy páriák leg gyünk s költségvetésünket fontartsuk bizonyos reparáclos fizetésekre. Ami­kor a szánd? isról tárgyaltam nem gondoltam arra, s ma sem hiszem, hogy Magyarországot ugy kívánnák kezelni, mint az a bizonyos boszorkány, amely felhizlalja előbb a gyermeket, de csak azért, hogy amikor kellően felhiz­lalta, el ls fogyassza. - In mindezeket nem azért mondom,'mintha ma ilyen veszé­lyek fenyegetnének, mert hiszen azok a híresztelések, amelyek e téren nap­világot láttak, vagy talán nem ls láttak napvilágot, csak mende-mondaként terjednek, - a tényeknek egyáltalában nem felelnek meg. A leghatározottabban meg kell ezoket cáfolnom, mert hiszen köztudomású, hogy a párisi tárgyalá­sok titkosok, amelyekről csakis a kormány értesül, amely a maga részéről szintén kötelezi magát a titoktartásra. Mondom, nem azért mondom ezt, hogy riadalmat keltsek a magyar közönségben, mert erről nincs sző és nincs .is indoka, csupán azért, hogy a magyar közönség ismerje a magyar kormán;/ fel­fogását ebben a kérdésben. - Legyen szabad néhány szót szólanom a vámpolitikáról is. Kétségtelen, hogy amikor hozzáfogtunk a gazdasági reorganizációhoz, bagy probléma volt az, hogy milyen formában n:guljunk hozzá az iparfejlesztés kérdéséhez, A kormány, s azt hiszem a közvélemény túlnyomó része ls azon a véleményen volt, hogy szükséges az iparfejlesztés s elkerülhetetlen ezért az, hogy az ipar bizonyos vámvédelemben részesüljön. Rámutattam arra,' hogy az •államháztartás fentartása és a magyar gazdasági élet expanziója érdekében is elkerülhetetlen az, liOgy ezt az iparfejlesztési politikát folytassuk. Kétségtelen azonban az is, hogy a iker a magyar ipart vámvédelem­ben részesítettük, az a megfontolás ls szemünk előtt lebegettm hogy azok az államok, amelyekkel tárgyalni fogunk, bizonyos engedémónyeket fognak kö­vetelni ezen a téren azért, hogy mezőgazdaságunk terményeit beengedjék, /Folyt,köv./

Next

/
Oldalképek
Tartalom