Magyar Országos Tudósító, 1929. október/1

1929-10-15 [023]

* - Eddig az veit a helyzetünk, hogy a szanáláskor 200 millió roparációt vallatunk, amely 1943-ig évi átlagos 10 milliós tételekkel volt törlesztendő. Amikor a szanálás rendjén megállapodás történt errevonatkozolag, Magyarország végleges reparáclos összeget nem állapították meg s nem történt döntés azokban a kérdésekben sem, amelyek a békeszerződés folytán Magyarország terhét jelentették ugyan, amelyet azonban más elmen követelnek. Abban az atmoszférában, amelyben ezt a kérdést tárgyalták, kijelentések történtek, nem Írott és nem szerződéses jellegű kijelentések, de plyanok, amelyek bizonyos morális obiigot involváltak felfogásom szerint abban a tekintetben, hogy Magyarországot a jövőben lényeges reparációval nem terhelik. Ezt nem mondottam meg akkor a nyilvánosság előtt, mert nem akartam, hogy valaki ebből olyan következtetést vonjon le, mintha ez megállapodás lett volna, de állítom, hogy sohasem vállaltam volna kétszáz millió reparációt Magyarország terhére, ha ilyen Iránodban megfelelő biztatásban nem részesültem volná, - Emlékezzünk vissza. Abban az időben Magyarország kénytelen volt annak folytán, hegy az utódállamok bizohyos követelésekkel léptek fel, a szanálás 1 akció keresztülvihetese érdekében lényeges áldozatokat vállalni, kénytelenek voltunk lemondani azokról a károkról, amelyek a megszállásból állottak elő. Kétségtelen, hcgy Magyarországrak bizonyos érdeke fűződik ahhoz,ahogy pénzügyi szuverenitását ezeknek a kérdéseknek rendezése révén visszakapja. Kétségtelen érdekünk az is, hogy a többi függő apróbb kérdések, amelyek a békeszerződésből folynak s amelyek cimén Magyarországgal szemben egyesek, magánosok, államok, testületek, követeléssel lephetnek fel, likvidálva legyenek. Le ez az érdek nem mehet odáig, hogy Magyarország énnek fejében nagyobb áldozatokat hozzon. Magyarország további reparétciók fizetésére méltányosan nem kötelezhető. Mai költségvetésünket továbbra nem lehet fent art ani, azt csökkentenünk k^jll-, s ha nem is csökkentjük a magyar költségvetést, milliószárara vannak szükségletek az országban, amelyek ma nem elégíthetők ki, de amelyek normális kulturállamban mindenütt fedezetet kapnak. Nem vagyunk tehát Ítélhetők arra, hogy páriák leg gyünk s költségvetésünket fontartsuk bizonyos reparáclos fizetésekre. Amikor a szánd? isról tárgyaltam nem gondoltam arra, s ma sem hiszem, hogy Magyarországot ugy kívánnák kezelni, mint az a bizonyos boszorkány, amely felhizlalja előbb a gyermeket, de csak azért, hogy amikor kellően felhizlalta, el ls fogyassza. - In mindezeket nem azért mondom,'mintha ma ilyen veszélyek fenyegetnének, mert hiszen azok a híresztelések, amelyek e téren napvilágot láttak, vagy talán nem ls láttak napvilágot, csak mende-mondaként terjednek, - a tényeknek egyáltalában nem felelnek meg. A leghatározottabban meg kell ezoket cáfolnom, mert hiszen köztudomású, hogy a párisi tárgyalások titkosok, amelyekről csakis a kormány értesül, amely a maga részéről szintén kötelezi magát a titoktartásra. Mondom, nem azért mondom ezt, hogy riadalmat keltsek a magyar közönségben, mert erről nincs sző és nincs .is indoka, csupán azért, hogy a magyar közönség ismerje a magyar kormán;/ felfogását ebben a kérdésben. - Legyen szabad néhány szót szólanom a vámpolitikáról is. Kétségtelen, hogy amikor hozzáfogtunk a gazdasági reorganizációhoz, bagy probléma volt az, hogy milyen formában n:guljunk hozzá az iparfejlesztés kérdéséhez, A kormány, s azt hiszem a közvélemény túlnyomó része ls azon a véleményen volt, hogy szükséges az iparfejlesztés s elkerülhetetlen ezért az, hogy az ipar bizonyos vámvédelemben részesüljön. Rámutattam arra,' hogy az •államháztartás fentartása és a magyar gazdasági élet expanziója érdekében is elkerülhetetlen az, liOgy ezt az iparfejlesztési politikát folytassuk. Kétségtelen azonban az is, hogy a iker a magyar ipart vámvédelemben részesítettük, az a megfontolás ls szemünk előtt lebegettm hogy azok az államok, amelyekkel tárgyalni fogunk, bizonyos engedémónyeket fognak követelni ezen a téren azért, hogy mezőgazdaságunk terményeit beengedjék, /Folyt,köv./