Magyar Országos Tudósító, 1929. október/1

1929-10-15 [023]

- Azt nera lehetett elére látni, hogy a békeszerződések megkötése után eS ama erőfeszítések -után, nelyeket az európai államférfiak a béke meg­teremtése érdekéten tettek, s amelyek együtt jártak volna egy egészséges gaz­dasági helyzet kifojlőedésévol, hegy eme erőfeszítések ellenére a pénzpiac helyzete nem javul, hanem katasztrofálisan romlik es az az előfeltétel, a_ melyre Magyarország rekonstrukciója kell, hogy bazirozva legyen - a külföldi tőke - nemcsak megy nem áll ma rendelkezz ésre olyan árak mellett, amelyek mel lett produktíven lehet termelni, hanem csekélyebb és drágább is lett. Nem volt előrelátható az sem, hogy akkor, amikor a világ gabonaterme­léséből Oroszország kiesett, minthogy feleslegei nincsenek, amikor a föld­reformok révén Romániábc n é? más expo r-t államokban a feleslegek eltűnnek, ennek ellenére a gabonatermelés terén árhanyatlás mutatkozik. Ezért a magyar kormányt felelőssé tenni nem lehet. Azt, hogy ugyanakkor, amikor a rekonstrukv eió érdekében mindent elkövettünk gazdasági téren és a programmunkba az ipar fejlesztést is felvettük, szemrehányás tárgyává tenni nem lehet. Amikor az ország nélkülözni kénytelen egy olyan biztosítószelepet, amilyen válságos időkben a kivándorlás volt, akkor kötelességnek mutatkozott, hogy a kormány megfelelő vámvédelem révén gondoskodjék az ipar fejlesztéséről és a belső piac felvevőképességének fokozásáról. Ma is azon a nézeten vagyok, hogy ez helyes ut volt ós oár szerintem Is szükséges a vámvédelem bizonyos ponton való enyhítése, ipari berendezkedésein további gyarapitásától nem zárkózhat tunk el. - Nézzünk most már szemébe annak az agrárválságnak, amely saj­nos tizedeli a mezőgazdaság prooáúctiv erejét. Ezt a válságot a következő kö­rülmények Idézték elő. Elsősorban is -ismétlem - a gabonaárak hanyatlása, másodszor a hitelkrizí• , harmadszor az a körülmény, hogy sokkal drágábban' kell ma a mezőgazdaságnak megfizetnie az ipari cikkeket,mint háború előtt. /Felkiáltás: Főkép ez./ Nem főképen, hanem ez a körülmény is„ Végül elő­idéztek azok a közterhek, amelyek súlyosan nehezednek a mezőgazdaság vállá­ra, es amelyeket csak részben vagyunk képesek róla levenni. - k gabonaár hanyatlásáról szólva imagállapitctta a miniszter­elnök, hogy csodálatos helyzettel állunk szemben. Október elsején Chikagóban 28,28 pengő, Winnipegben 20-10 pengő volt a buza ara. A délamerikai búzát' ugyanekkor Rotterdamban és Liperpelban 26 pengővel jegyezték, ugyanakkor, amikor Budapesten a busa ára sokkal alacsonyak volt. Ebben az'időben Pécsben a magyar buza 23,50 pengőn állott, mig a belföldi búzát 21.80 pengővel jegyezték, cseh területen még alaasonyabkan és Milánóban 23 pengő­vel. Ez annyit jelent, hogy nem az amerikai konkurrencia nyemta le Közép­európában az árakat, hanem annyit jelent, hogy ezekben az . _ importáló államokban is olyan alacsonyan kínálták á belföldi búzát, amely nem tette rentabiliss á, hogy amerikai vagy magyar búzát importáljanak. Ez azt jelenti, hogy az európai búzatermelő kezében a buza oly sürgősen kínáltatik, amely mé­lyen az amerikai paritás alá nyomta le a piaci árakat. Ez a bizonyítéka annak hogy kemcsak Magyar országvan. hanem azokban az államokban is, amelyek im­portra szorulnak, mezőgazdasági krízis van. Mi következik ebből a jelenségből? Az, hogy ezekben az államo ban vagy olcsóbban kinálodik az amerikai buza, vagy pedig a belföldi buzáa ára emelkedik, En nem akarok jóslásokba bocsátkozni, csak rá kí­vántam' mutatni azokra a jelenségekre, melyek a budapesti tőzsdét is befolyá.­solják. Még egy másik jolenség fa jelentkezik, Ez az, hogy ugyanakkor, amikor a budapesti piacin, a budapesti tőzsdén egy bizonyos árfolyamot jegyeznek, a vidéken, nagyon sok helyen nem az ennek megfelelő paritást fizeti, /ügy van./ A mennyiben nimoa hatalmunk arra, hogy rt világpiaci ára_ kat befolyásuljuk ós a fent vázold jelenségekre bármiféle hatást gyakoroljunk mert hiszen ez csak általános mege rődödés révén szünhetik meg, épen annyira gondoskodni kel]., hogy legalább a Budapesten jegyzett tőzsdeáraknak meg­felelő paritást kapjon a vidéki gazda. Ez igen nehéz feladat. - Itt ket segítségről lehet szó. Az egyik a momentán segítség, amelyet már a minisztertanács is elhatározott, hogy t.i. megfelelő vélelek révén gondoskodik a kormány arról ; hogy a paritás az országban érvényesül­jön. De ez csak momentán segítség^ s a hulycs helyzet messzebbmenő intézke­déseket kivan, hogy a jövőken hasonló neiyzet elő nem állhasson. /Folyt.köv„/

Next

/
Oldalképek
Tartalom