Magyar Országos Tudósító, 1929. október/1
1929-10-15 [023]
- Azt nera lehetett elére látni, hogy a békeszerződések megkötése után eS ama erőfeszítések -után, nelyeket az európai államférfiak a béke megteremtése érdekéten tettek, s amelyek együtt jártak volna egy egészséges gazdasági helyzet kifojlőedésévol, hegy eme erőfeszítések ellenére a pénzpiac helyzete nem javul, hanem katasztrofálisan romlik es az az előfeltétel, a_ melyre Magyarország rekonstrukciója kell, hogy bazirozva legyen - a külföldi tőke - nemcsak megy nem áll ma rendelkezz ésre olyan árak mellett, amelyek mel lett produktíven lehet termelni, hanem csekélyebb és drágább is lett. Nem volt előrelátható az sem, hogy akkor, amikor a világ gabonatermeléséből Oroszország kiesett, minthogy feleslegei nincsenek, amikor a földreformok révén Romániábc n é? más expo r-t államokban a feleslegek eltűnnek, ennek ellenére a gabonatermelés terén árhanyatlás mutatkozik. Ezért a magyar kormányt felelőssé tenni nem lehet. Azt, hogy ugyanakkor, amikor a rekonstrukv eió érdekében mindent elkövettünk gazdasági téren és a programmunkba az ipar fejlesztést is felvettük, szemrehányás tárgyává tenni nem lehet. Amikor az ország nélkülözni kénytelen egy olyan biztosítószelepet, amilyen válságos időkben a kivándorlás volt, akkor kötelességnek mutatkozott, hogy a kormány megfelelő vámvédelem révén gondoskodjék az ipar fejlesztéséről és a belső piac felvevőképességének fokozásáról. Ma is azon a nézeten vagyok, hogy ez helyes ut volt ós oár szerintem Is szükséges a vámvédelem bizonyos ponton való enyhítése, ipari berendezkedésein további gyarapitásától nem zárkózhat tunk el. - Nézzünk most már szemébe annak az agrárválságnak, amely sajnos tizedeli a mezőgazdaság prooáúctiv erejét. Ezt a válságot a következő körülmények Idézték elő. Elsősorban is -ismétlem - a gabonaárak hanyatlása, másodszor a hitelkrizí• , harmadszor az a körülmény, hogy sokkal drágábban' kell ma a mezőgazdaságnak megfizetnie az ipari cikkeket,mint háború előtt. /Felkiáltás: Főkép ez./ Nem főképen, hanem ez a körülmény is„ Végül előidéztek azok a közterhek, amelyek súlyosan nehezednek a mezőgazdaság vállára, es amelyeket csak részben vagyunk képesek róla levenni. - k gabonaár hanyatlásáról szólva imagállapitctta a miniszterelnök, hogy csodálatos helyzettel állunk szemben. Október elsején Chikagóban 28,28 pengő, Winnipegben 20-10 pengő volt a buza ara. A délamerikai búzát' ugyanekkor Rotterdamban és Liperpelban 26 pengővel jegyezték, ugyanakkor, amikor Budapesten a busa ára sokkal alacsonyak volt. Ebben az'időben Pécsben a magyar buza 23,50 pengőn állott, mig a belföldi búzát 21.80 pengővel jegyezték, cseh területen még alaasonyabkan és Milánóban 23 pengővel. Ez annyit jelent, hogy nem az amerikai konkurrencia nyemta le Középeurópában az árakat, hanem annyit jelent, hogy ezekben az . _ importáló államokban is olyan alacsonyan kínálták á belföldi búzát, amely nem tette rentabiliss á, hogy amerikai vagy magyar búzát importáljanak. Ez azt jelenti, hogy az európai búzatermelő kezében a buza oly sürgősen kínáltatik, amely mélyen az amerikai paritás alá nyomta le a piaci árakat. Ez a bizonyítéka annak hogy kemcsak Magyar országvan. hanem azokban az államokban is, amelyek importra szorulnak, mezőgazdasági krízis van. Mi következik ebből a jelenségből? Az, hogy ezekben az államo ban vagy olcsóbban kinálodik az amerikai buza, vagy pedig a belföldi buzáa ára emelkedik, En nem akarok jóslásokba bocsátkozni, csak rá kívántam' mutatni azokra a jelenségekre, melyek a budapesti tőzsdét is befolyá.solják. Még egy másik jolenség fa jelentkezik, Ez az, hogy ugyanakkor, amikor a budapesti piacin, a budapesti tőzsdén egy bizonyos árfolyamot jegyeznek, a vidéken, nagyon sok helyen nem az ennek megfelelő paritást fizeti, /ügy van./ A mennyiben nimoa hatalmunk arra, hogy rt világpiaci ára_ kat befolyásuljuk ós a fent vázold jelenségekre bármiféle hatást gyakoroljunk mert hiszen ez csak általános mege rődödés révén szünhetik meg, épen annyira gondoskodni kel]., hogy legalább a Budapesten jegyzett tőzsdeáraknak megfelelő paritást kapjon a vidéki gazda. Ez igen nehéz feladat. - Itt ket segítségről lehet szó. Az egyik a momentán segítség, amelyet már a minisztertanács is elhatározott, hogy t.i. megfelelő vélelek révén gondoskodik a kormány arról ; hogy a paritás az országban érvényesüljön. De ez csak momentán segítség^ s a hulycs helyzet messzebbmenő intézkedéseket kivan, hogy a jövőken hasonló neiyzet elő nem állhasson. /Folyt.köv„/