Magyar Országos Tudósító, 1929. október/1

1929-10-11 [023]

/A Dávid Ferenc Egylet vallásos estelye. Dr. Csiki Gábor lelkész előadása. Folytatás 1./ törhetett ki, mert a keresztény vallás tanításait a gyakorlatban, nevezetesen a nemzetközi politikában nem alkalmazták. Már pedig a keresztény egyházak intenciója nem az, hogy csak a benső hitéletet fejlessze, hanem, hogy a; igazságosság elvét, amely egyedül hozhat békességet a világnak, a-nemzetek közötti érintkezésben és a nemzetközi politikában is megvalósítsa. Az egyházi,, körök szimpátiáján kivül, amelyeket rokoni szálak fűznek hezzánk, a legridegebb gazdasági érdekeltségek, az ipari és kereskedelmi élet s a pénzvilág emberei tanúsítanak a legtöbb megértést a középeuropai viszonyok iránt, mert a mi nyomasztó viszonyaink ott is éreztetik hatásukato A magas munkabérekkel előállított ipari cikkeket nem tudják elhelyezni. Nem vásárolják már például Európában az olcsó amerikai cipőt és Amerika Közópeurópa mesterséges határok által és vámokkal keresztül-kasul szabdalt államaiban nem tudja a normális kereskedelmi kapcsolatokat megteremteni. A prohibició mellett Amerikának a saját gazdagsága a legnagyobb problémája. A könynyen és gyorsan szerzett pénz egyre jobban demoralizálja az erkölcsöket és főleg azok nézik ezt aggódó szemmel, akik nem dollár értékszerint mérik a^ emberi értékeket is. Amikor Bosztonból a szomszédos Salem köz ségbe mentem préd.ikálni, az • egyik könyvkereskedés kirakatában egy "Kossuth in New-England" cimü könyvet találtam,, melyből kiderült, hogy ugyanazon a napon, április 28-án, amikor én ott jáfctam, 77 évvel ezekött, 1852-ben Kossuth Lajos is ott járt és nata] mas beszédet mondott. Kossuth is ugyanabban a templomban jelent meg es ugyai annak az egyházigözségnek a lelkésze köszöntötte, mint engem. Megjelent prédikációmon Philip polgármester unokája, akinek a nagyapja köszöntötte Kossuthot és Kossuth bankokat mutatott nekem, valamint megmutatta azt az emlékkönyvet, amelybe Kcssuth Lajos sajátkezüleg irt. Kossuth útját elsösorba? i az egyházak készítették elö, közöttük alsó helyen Concord állam egyháza, a™ hol az Egyesült Államok függetlenségét kiáltották ki és ahova Kossuth azért ment, hogy saját lábaival érinthesse a szabadság földjét. Emmerson unitárius lelkész fogadta őt, a kiváló essaista s bemutattak nekem egy idős urat, aki mint fiatal gyerek magtanulta Kossuth Lajos beszédét és még ma is citált belőle részleteket. Kossuth Lajos mondásai rámákba foglalva függnek az angol templomokban, s Kossuthnak az utja azért nem hozta meg politikai gyümölcsét annakidején, mert az amerikai polgárháború elvonta az érdeklődést az európai ügyektől. Viszont ma annál nagyobb a Kossuth népe iránt érzett szeretet. Ez c magyarákata az amerikai egyházaknak a középeuropai Ss a magyar kérdések Iránt tanusitott megértésének. Szomorú tapasztalat az, hogy az Amerikába kivándorolt magyarok unokái csak angolul beszélnek és nem értik meg magyar nagyszülőik szabat. Általában egész Amerikában óriási a tájékozatlanság az európai.és a mag; ar viszonyok felöl. Egy egyetemi tanár kérdezte tőlem, hogy a magyar a germán fajnak melyik törzse. Elóadára vegén egy megható momentumot emiitett Csiki Gábor, Brooklyn unitárius temetőjében van eltemetve Kossuth Lajos nevére, Kossuth Amália, Zulawskyné, akinek sirját az angol unitárius nők szöbetsége gondozza. A sirkövön angol és magyar nyelvű felirásaal állnak a következő szavak: Vándor, ki ha majd visszatérsz, mikor Magyarország ismét szabad lesz, ó, vidd az én poraimat magaddal, mert a szivem az mindig ott van. /MŰT/Ó. S~\