Magyar Országos Tudósító, 1929. október/1
1929-10-10 [023]
F 0 V ¿1 R 0 S . /Az 1930 évi költségvetés. Folytatás 2./ ^agyobb összegben van előirányozva az alkalmazottak kereseti adója. M om érti mire alapítják ezt, hisz a tisztviselők jövedelme nem emelkedik, ellenkezőleg mindig több es több az elbocsájtás. Az adóterhek emelkedésével szemben áll, hogy az üzemek fővárosi háztartáshoz való hozzájárulása nem emelkedett, hanem ellenkezőleg 205 ezer pengővel csökkent. A főváros ingatlan vagyonának értékelése szinte nevetségesen alacsony. A fővárosnak más jövedelmi forrása nincs. Pasztán adóbei pedig a folyton növekvő kulturális és szociális igényeket kielégíteni képtelenség. Kifogásolja, hogy az üzemi mérlegek tekinteteben teljesen oxütő rendszerek uralkodnak. A ferdoüzem például . zárószámadásában nyereséget' mutat ki, ez a nyereség azonban ugy állott elő, hogy a főváros 9 mii liós követelése után a fürdők egyetlen fillér kamatot sem téritettek meg. Van üzem, amelyik 4 százalék kamatot fizet(tartozása ut n a fóvatosnak, van amelyiK8-at, vqn amelyik semmit. Az egyiknél van nyugdijalap, a másiknál nincr az egyiknél van túlságosan beven dotá^lt értékcsökkenési tartalékalap, a másik pedig ezt a rendszert nem ismeri. Azután a Beszkárfól foglalkozott és vitatkozik Buday Dezsővel. Buday azt mondja, hogy a Beszkárt viteldija alacsonyabb mint Bécsben, ezzel szemben hivatkozik arra, hogy a Beszkárt olyan 180 millió pengős értélül vagyont kapott a föváTbostól ingyen, ami^er a Wieni villamostársaságnak *...*. . nincs és amiért a bécsi vilimé pénzt adott, vagyis a becsi villamostársaságnak kamatoznia kell. A bécsi villamos alaptokéje több mint 109 millió shilling, banktartozása több mint 70 millió, ezzel szemben a Beszkárt; alaptőkéje csak 1,250.000 pengő, mert a vagyont a fővárostól majdnem ingyen kapott 90/ ... éves kezelésre. Ha a beszkárt ezután.a 180 milliós összeg után kénytelen volna fizetni ugyanazt a 10 $-ffli3 osztalékot, vagy kamatot, amit mojtani alaptokéje után fizet, egy esztendőben 18 millió pengő terhelné a tár saságot. Ez alól a Beszkárt teljesen fel van mentve és igy a bécsi villamostarsasággal való összehasonlítás merőben értelmetlen. A Beszkárt ügyvezetése nem jobb mint a bécsié, és lényegesen i drágább mint a régi közútié volt, A költségvetést nem fogadja el, többek között azért sem, mert az deficites, az adóbevételektől várható eredmény, nem fog bekövetkezni. A fevóc os valorizáltan szerepeltet követeléseket, a kincstárral szemben, amit az álla nem fog valorizálva megfizetni. Felvettek továbbá részvénytársasági osztalékok cimén olyan r összegeket, amelyek merőben illuzoriusok, mert sem a Vásárpénztár, sem a edag°giai Filmgyár például osztalékfizetésére nem lesz képes. Kivánja, hogy a takarékosság elve a főváros költségvetésében teljes mértékben jusson örvényre és kivánja, hegy a tanács számoljon el azokkal a fenntartott hitelekkel, amelyeket a•közgyűlés az évek folyama alatt megszavazott és amelyek mostanáig felhasználva nem lettek. /Folytatása következik:/