Magyar Országos Tudósító, 1929. október/1
1929-10-10 [023]
FOVAR OS , - ' /A3 1930 évi költségvetés. F o 1 f t v t á s . }/. Utána Perez e 11 Béla volt a következő felszólaló. Először a köl ségvetésnek ut és csatornaépítési részével foglalkozott. A költségvetés öszszeállitása e tekintetben non felel meg az általános szokásosknak és budget jogi szempontból is kifogásolható. A költségvetésben 5,300.000 pengő van ele Irányzzva útépítésekre ezzel szemben a költségvetés más részében a felsorolt útépítések költségeinek össze legalább 12 és fel millió pengő lenne. &em érti ezt a számítást, hogyan akarják fizetni a hiányzó hat milliót. In-difcvány za, hogy a költségvetésben szereplő 5,300.000 pengőből azokat az utakat épít bek meg, amelyek az 1929 évi költségvetésben fel voltak veve, de építésük elmaradt• azután szelImiszükségmunka kérdésével foglalkozik és csatlakozik azokhoz az indítványokhoz, amelyek a munkanélküli intcllektuellek ily módon való újbóli megsegítésére irányultak. Ezután az iskolai költségvetéssel foglalkozott, ftfem ért egyet E_TD e r n* e k az állítólagos iskolai luxus kiadások elleni kifakaddsaival. foglalkozott az autóbusz üzem kérdésével is Buday Dezső és G 1 ü c k s tahi Samu sok tekintetben rávilágítottad máb erre a kérdésre, amit mondtak, azok teljesen helytállóak. Buday ugyan tu? zott égy keveset, mert a napi defficit nincs napi ötezer pengő. De cca. 15CC 2000 pengőé deficitről maga is tud. Vannak olyan relációk, amelyekre teljesen rí izet a főváros s alig van néhány olyan vonal, amely minden tekin-. tétben rentábilis, kom lehet megengedni e deficitek továbbemelkedősét. Tftdo-.. mása van arról is, hogy 200-250 ezer pengonyi kifizetetlen számla hever az üzem irodájában, mert nincs elég pénzük. Foglalkozott még az adózás kérdésével s kijelentette, hogy teljes, mértekben aláírja azt, amit Glückstahl Samu az adoter/hek'súlyosságáról mondott. A költségvetést a részletes vita alapjául elfogadja. Dr. Láng Lajos beszélt utána. A pénzügyi bizottság a költségvetés tárgyalásánál nem követ logikus sorrendet. Először az 1928 évi zór-'-szá- • nádas eredményét kellene ismerni, azután azt, hogy mi történt az 1929 évre megállapított költségvetéssel. Ezek az előfeltételek hiányoznak, mert az 1928 évi mérlegben az üzemek mérlegei tárgyalva nincsenek, az 1929 évi költségvetésre vonatkozóan pedig szinten nincs tiszta kép, mert a belügyminiszte több tételt törölt, több tetei tekinteteben pedig függőben tartotta a döntést. Minthogy a jövő évi költségvetésben ugyaivazok a tételek is benne vannak, melyeket a belügyminiszter oera hagyott jóvá, illetve függőben tartott a ergész költségvetés ingatag alapokon nyugszik. Sérelmezte, hogy a miniszternek az 1929 évi költségvetésre vonatkoz 0 leirata nem került érdemleges tárgyalás alá, holott ezt a polgárm ster men —' Ígérte. Ha a törvényhatóság ezt a leiratot ismerné, számos vita elkerülhető volna. Bár politikailag ellentétben áll a miniszterrel, mégis kijelenti,hogy . az, amit a belügyminiszter a főváros 1929 évi költségvetésére küldött leiratában felsorolt, nagyjában helyes és szinte szóról széra fedi azt az álláspontot, amit ő a polgári ellenzék részéről évek óta hangoztatott. A költségvetés legfőbb hibája az, hogy az összes kiadások egyetlen komoly fedezete az adóteher. Az'adótételek emclk -dtek, agyre meglepőbb és og. re megdöbbentőbb ez a növekedés. 1913-ban az utolsó békeévben a fővárosnak adóból 41 millió bevétele volt, na ez a bevétel 109 millió csaknem hatszoros a békebelinek. A potadó 1927-ben 17 millió, 1928-ban 80 millió, 1929-ben 24 •millió, volt, 1930-ra pedig 28 millió pengő van előirányozva, amit indokolni semmivel sem lehet. ^ Büszkén mondja a tanács és a miniszter, hogy a budapesti potadó nem magasabb 50 százaléknál. Ez azonban nem egészen igy van, mert ha a dolgok mé, lyérc nézünk azt látjuk, hogy Budapesten tényleg több mint 100 százalék a potadó, tekintetbe véve azokat a speciális budapesti adókat, amelyek sehol máshol nincsenek. Ilyenek a közlekedési, vigalmiadé, ingatlanvagyonátruházás:: illeték, házbér dcraldcér, városi vamok stb. /F 0 lytatása következik:/
