Magyar Országos Tudósító, 1929. szeptember/2

1929-09-21 [022]

SZOCIALISTA VÁROSATYÁK BECSuTMETSÉRTÉSI PÖRE A BÍRÓSÁG ELŐTT. Oláh büntető járásbir 0 ma tárgyalta azt a becsületsórtési pert, amelyet Ambrus Gyula dr. fővárosi törvényhatósági bizottsági tag Inditott Bánóczi L ászló és Büchler József szociáldemokrata bizottsági tagok ellen. Ambrus Gyu la feljelentése szerint az ez év február 6-lki közgyűlésen Stern Szeréna Interpellációja után, amelybe 6 félreértés folytán közbeszólt, több szcci­áldemckrata bizottsági tag, köztük Bánóczi és Büchler, azt kiáltották felé: • 4 RHazudottJ Szégyelje magát!" emiatt becsületsértés elmén emelt vádat elle­nük. A mai tárgyaláson Bánóczi László dr. azzal védekezett, hogy jo­gos felháborodásában használta az Inkriminált kifejezést. Stern Szeréna hig­gadt és tárgyilagos interpellációját az egész közgyűlés nagy csendben hall­gatta végig, és még a jobboldalon ls helyeseltek neki. Ambrus Gyula dr. tel­jesen indokolatlanul többször' közbeszélt, és azt kiáltotta Stern Szeréna fe­lé: "Szégyelje magát!" Az interpelláció után felállt és kImagyarázkódni próbált, de azt az állítását, hogy félreértette Stern Szeréna szavait, senki sem'hitte el neki. Ezért kiáltotta Ambrus felé, hogy:Hazudott, szégyelje ma­gát. Büchler József, akit időközben detektív vezetett el5 a tárgyalás­ra, szintén hasonlóképpen védekezett. Nem emlékszik ugyan, hegy használta volna az inkriminált kifejezést, de ha a közgyűlési naplóban benne van,akkor helyt áll érte. Jogos felháborodásában és Stern Szeréna védelmében kiál­totta oda az inkriminált szavakat. /Folyt.köv./ M. ÖTVENEZER PENGŐT KÖVETEL A KINCSTÁRTÓL EGY IPŐRMÍJVAS Z A PÉCSI EGYETEM FESTÉSI MUNKÁLATAINAK TULKIADÁSAIÉRT. Virághalmy Aladár Iparművész Oesterreichor -kndor dr. ügyvéd utján ötvenezer pengős pert inditott a budapesti törvényszéken a kincstér ellen. Kereseté­ben előadja, hogy annakidején ő kppta meg a pécsi egyetem iparművészeti és festési munkálatalt, amelyekért kétmilliárd korona honorárium járt neki. Abban az időben négyszáz munkást foglalkoztatott pécsi és budapesti üzemé­ben és nagy apparátussal végezte el az egyetemi munkálatokat* Időközben azonban a munkabérek és az anyagárak annyira emelkedtek, hegy saját pénzé­ből hatszázmllli- koronát fizetett rá az egyetemi munkálatckra. Akkoriban vagyonos ember volt, Pécs első virilistái közé tartozott, övé volt a Művész há.z Ó3 a csendőrlaktanya és tíz éve ő végezte a Dunagőzhajózási Társaság festési munkálatait. A hat százmilliós ráfizetés tehát akkor nem érintette érzékenyebben. A dekonjunktúra következtében azonban kénytelen volt fel­oszlatni pécsi üzemét és most csupán a fővárosban van szobafestési vállala­ta, A ka?eset ügyében oktőher havában tart érdemleges' tárgyalást* 'a"buda- ' • pesti törvényszék. /MOT/. M. ' • « • '* 1. >. • -'-• • • v»..c 0..0 ; A TARTÁSDÍJ MIATT MEG AKARTA GYILKOLNI A FELESÉGÉT. Zöld Pál kőműves gyilkosság bűntettének kísérletével vádoltan állott ma 0 büntetötörvényszék Schadl-tanácsa előtt. A vádirat szerint Zöld Fái ez év június 17-én a FŐ-utca 79. szám alatt lévő kávétoérés konyhájában egy husz centiméter hosszú disznóölő késsel mellbeszurta a feleségét. Az asszony szúrás közben felütötte Zöld Pál kezét s Így a kés csak ktnnyebb sérülése­ket ejtett a testén. Zöld Pál kihallgatása közben semmire sem akart visszaemlékezni. Két ós fél év óta különváltan élek a feleségemtől, - vallotta - aki a tar­tásdíj iránt pert tett ellenem folyamatba. A bíróság huszonöt pssngő tar­tásdijat itélt meg a számára, de ezt a nagy összeget nem tudtam megfizetni, mert keresetem nincsen, a fiaim tartanak el. Az asszony állandóan molesz­tált, hogy fizessek s megfenyegetett, hegy tönkretesz, ha nem fizetem neki pontosan a tartásdijat. Schadl elnök: Arról beszéljen, miért akarta meggyilkolni a fele­ségót. - Arról nincs mit beszélnem, mert semmire sem tudok visszaemlékez ni.Én nem akartam meggyilkolni a feleségemet. /Folyt.köv./Sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom