Magyar Országos Tudósító, 1929. szeptember/2
1929-09-21 [022]
A leleplező" cikket Simonyi Sándor dr. irta, akit a cikk mJ Kovács József sajtó utján elkövetett rágalmazás cimén beperelt. A Mtotö-törvényszéken Schadl E r nő dr. törvényszéki tanácselnök tárgyalta smnakJaev .,^ én a ^ sajtópert, amelynek során a hirlapiró azzal védekezett, hogy a cikk , 'ben foglaltak minden szava fedi a valóságot és kérte a bizo nyitás ..oícaytatását. A törvényszék a kérelemnek helytadva, kihallgatta a furcsa telejJ .spekuláció szerencsétlen áldozatait,akik sirva panaszolták el, mint szedte okét rá Kovács. A tanuk között szeropelt Pörge tanácsjegyző, aki a VI.kerületi elöljáróság építkezési ügyeit intézi. Pörge dr. tanúvallomásában előadta, hogy Kovácsot hasonló manipulációk miatt már négyizben elitéltek, azonban tovább folytatja "működését" anélkül, hogy gyökeresen véget ve tlie ;nének üzelmeinek. A törvényszakasz értelmében ugyanis hasonló ügyből folyöan csak pénzbüntetés kiszabásának van helye,amelyet nem lehet . fogházra átváltoztatni, a pénzbüntetést azonban Kovácson, aki vagyontalan^ nem lehet behajtani. - A bizonyítási eljárás lefolytatása után a büntetőiór-vényrzék Simonyi Sándor dr.-t felmentette az ellene emelt vád és következményei alól, azzal az indokolással, hogy a cikk állításai teljes mértékben megfelelnek a valóságnak. Kovács felebbezést jelentett be az Ítélet cllon és igy került fel másodfokon az ügy p. királyi Ítélőtábla Gadó-tanácsa elé, amely ma érdekes Indokolásban helybenhagyta a hirlapiró felmentését. Simonyi dr. védője, Lengyel Ernő dr. felszólalásában azt fejtegette, hogyha húí-lapitonak hasonló eseteknél- egyenesen kötelessége, hogy a köz érdekében feltarja a szegény embereket félrevezető manipuláció minden kis részletét. A tábla a védő felszólalása után felmentő Ítéletében kimondta, hogy a cikk kétségtelenük a köz érdekében íródott? és ••az az ujságiró, akinek cikke ennyire száz százalékig fedi a való tényeket, nem büntetést, hanem dicséretet érdemel. A tábla Kovácsot 19c pengő ügyvédi költség megfizetésére *totelez te. /MOT/SY. <•"•' — T •- ' A TÖRVÉNYSZÉK KIMONDTA, HOGY ERDÉLYI BÉLA VERSE PLÁGIUM, S ELRENDELTE "AZ ÖZVEGYEN",CIMÜ VERSRE A ZÁRLATOT. Megemlékezünk 'arról a szerzői jogbitorlási perről, amely Erdélyi Béla egyik állitólagos verse miatt indult meg a Rozsnyai Károly könyvkiadó c ég ellen. Rozsnya£ék kiadásában jelent meg ugyanis Turcsányi Gyula szerkesztésében a "Modern Bűnözök" cimü könyv, amelybeh 316-ik oldalán, szerepel cg;/ vers, amclyet^ál Utólag Erdélyi Béla irt a fogházban. Gáspár Sándor lónevü vidéki költő ezzel szemben -azt vitatta, hogy a vers más cimen, dagyon csekély oKíSbéssel az ő verscakönyvében még 1910-ben megjelent, tehát az "Özvegyen" plágium. Ezen az alapon Gáspár keresetében arra kérte a törvényszéket, hogy a Modern Bünözők-re rendelje el a zárlatot ós állapitsa meg a szerzői jogbitorlást, A zárlati kérelem kérdésében ma volt tárgyalás Nyiry ^ oltón dr, törvényszéki bírónál,. Az alperes könyvkiadó,illetve Turcsányi Gyula képviseletében Szilárd Vilmos dr." ügyvéd azt fejtegette, hogy a pzóbanlévő ers Erdélyi Béla eredeti alkotása. Kérte tanuként kihallgattad Erdélyit, védőjét ?Gál Jenő dr.-t és Turcsányi Gyulát arravonatkozóan, hogy Erdélyi költötte az "Özvegyen" cimü verset. Egyébként az alperesi képviselő arra az álláspontra-helyezkedett, hogy Gáspár könyve nemtelent meg/. „ ; Kabos Emil dr., Gáspár ügyvédjének a felszólalása után a törvényszék végzésében helytadott a zárlati kérelemnek és elrendelte a "Modern Bűnözők" 316-ik oldalára, illetve az "Özvegyen" cimü versre a *^«árlatot. A végzés indokolása negál kapitja, hogy a felperes valószinialtette a plágiumot azzal, hogy becsatolta a verseskönyv egy példányát,amely, bon a plagizált vers megjelente Zárlati költség cimén loo pengőt ál lapított meg a törvényszék, amely a szerzői jogbitorlás,illetve kártérit kérdésében későbbi tárgyaláson dönt. /MOT/SY.
