Magyar Országos Tudósító, 1929. szeptember/2

1929-09-17 [022]

HÍREK, i 4 Magyar rr.unka jelent meg Nev/-Ycrkban a kivándorlás történetéről. Folytatás./ Mindesetre örvendetes, hegy ennek a fontos ós a legtöbb országot érdeklő kérdésnek ilyen alapos munkában történt megvitatását az erre hivatott legfőbb nemzetközi hivatal magyar emberre bizta és magyarember munkáját támogatta és adatta ki. Eddig 20 ország leghíresebb statisztikusainak küldték el a könyvet, hogy a könyvben foglalt adatok alapján a statisztikusok magyarázatokat szerkesszenek a mtí második kötete részére. /Mól/P). M E Z 0 G A Z D A S á G „ AZ CR SZAGOS KEZOGAZDA&IGI ALARA HELYZETJELENTÉSE. Az egyes mezőgazdasági kamarák jelentése alapján az országos Mezőgazdasági Kamara a következőket jelenti : A beérkezett jelentéseken végigvonul a mezőgazdasági termények, különösképpen a buza olcsó árából fakadó nyomott hangulat és pesszimizmus. A buza ára ugyanis országos viszonylatban nem haladja meg a 2C pengőt sem. Még az értékesítés szemjontjábo1 kedvező fekvésű győri Mezőgazdasági Kamara területén is. csak 19*7

r pengő volt a buza átlagára. Hasonlóan olcsó a rozs, 14 pengős árak mellett igen gyakran találkozunk 13 pengős rozs-árakkal, de sok helyen még ilyen olcsó árak mellett sem értékesíthető a termés. Egyedül Szabolcs vármegyében es a többi fagykárosult vidéken mutatkozik a buza Iv'^t kereslet, 22 pengős áron is. Ezen a vidéken azonban eladó-készletek nincsenek, sőt maguknak a gazdáknak részéről is élénk kereslet nyilvánul meg vetőmag iránt. A többi termék is igen nyemdtt áron cserél gazdát. A burgenya rsaknem eladhatatlan, a csöves tengeri ára is nagyon olcsó, mázsája 5-6 pengőért kel el. A szarvasmarha ára sem kielégitő. Egyedül a hizómarha kelt el - legaláb átmenetileg - aránylag elfogadhat

0 "áron. A helyzetet csak sulyosbitja a hitelek megszorítása és a drága kamat. A váltókamat 13-14 százalék körül mozogj IC százalék alá ritkán száll, de ÍR százalékos kamattételekről is érkeztek jelentések., Még ilyen súlyos féltételek mellett is csak igen nehezen lehet pénzt kapni és már néhányszázpengős tételt sem adnak máskép, mint első helyen való bekebelezésre. A gazdaközenseg fizetési kötelezettségének jelentős- része és az adórészlet az aratás után esedékes. Ilyen körülmények között a gazda kénytelen terményeit még a mai rossz értékesi tesi lehetőségek mellett is eladni, sot éppen az olcs

0 árak mellett többet kellett eladnia, mint rendesen, Nem csoda tehát, ha egyesek már most nyúltak téli keszléteikhez„ A pénztelenség egyébként mind a gazdasági, mind a magánélet mind n vonalán megnyilvánul. Ennek tudhat

6 be, hogy az ingatlanforgalom csaknem teljesen szünetel. A gazdaközönség személyi kiadásait a lehető legkisebb mértékre szerit ja 'mind a ruházkodás, mind az élei::, ezé s terén. A kisebb gazdák nem vesznek fel napszámost és azt a munkát is maguk látják el, amely .--t eddig rá ssal végeztettek. A műtrágya iránt eddig folyton fokozód

0 érdeklődés csaknem teljesen megszűnt, sokak véleménye szerint ugyanis a műtrágyába fektetett költségek az eleső terményárakban nem terülnek meg. Ám alacsony terményárak az önálló gazdákéi kiVül a részes-munkás helyzetét is felette megnehezítették. Az élelmezésre szánt termények szükségljten felül megmaradó részét a munkásság ruházkodásra és egyéb szükségleteinek fedezésére fordítja. Érthető, hogy a ma érvényben levő terményárak mellett az átlagos keresetből vajmi keveset lehet vásárolni, Be még a közvetlen fogyasztásra szánt gabenát is megdrágítja egyes vám. -malmok magas őrlési százaléka. Hajdumegyéből érkező jelentés szerint előfordul olyan eset is, amikor a maicm őrlés alkalmával több Ir- tételből ad°dóan összesen 14 százalékot szed. f J • A .buza alacsony ára következtében az erszág több részében élénk moz/ galeri észlelhető a gazdaközönség köreben azzal a céllal, hogy a búzatermelés / S helyébe más termelési ágra térjenek át, illettlog más jövedelmi forrást nyis/] sanak meg. //O / Folytatása következik./ ~ ' ORSZÁGOS I BféLTÁR, £ K szekció