Magyar Országos Tudósító, 1929. szeptember/2

1929-09-28 [022]

/ Gyűlést tartottak a keresztényszocialista magántisztviselők. Folytatás J - A törvénytervezetet általában bizonyos szociális szélien hatja át *•» folytatta szavait Kovács alelnök - mégis nagy hiányossága, hogy a létnininun, a béregyeztetőbizottság és a munkaidő szabályozása kérdésével nem foglalkozik, bár elvileg állást foglal a kizsákmányolás ellen„ módot nyújt kollektív szerződésekre és a tálóra díjazásának kötelezettségét han­goztatja. A rendbüntetése senmiféle formában nem lehet elfogadni, os ha ilyen intézkedésre elkerülhetetlenül szükség van, ebben az esetben ezt pa­ritásos bizottság hatáskörébe kell utalni. A magánalkalmazottak jogviszonyait szabályozó törvényterveset is­mertetése után a Magánalkalmazottak Biztositóintézetének közeli önkormány­zati választásával foglalkozott a nyilvános taggyűlés. Ebben a tárgyban szintén Kovács Gyula szövetségi alelnök mondott ismertető beszédet* Az alelnök azt hangoztatta előadásában, hogy a nemzet, alapon álló magánalkalmazottak széles rétegeinek nem lehet közösbes az, hogy kik ülnek a Biztosítóintézeti önkormányzatban , és hogyan intézked­nek az intézményhez befolyó százmilliók sorsáról, Az önkormányzat rendsze­re ugyanis módot nyújt a nemzeti alapon állóknak az irányitásra, amelyről - hangoztatta a szónok - " selmáiképpen se;:: mondhatunk le. "A jelenlegi terv szerint a magántisztviselők 24 rendes és 24 póttagot választanak a közgyűlésre. A Társadalombiztosító Intézeti választások alkalmává], a ilem­zoti Blokban tömörült nemzeti érzésű'magánalkalmazottak 11 közgyűlési ra­got küldöttek a közgyűlésbe, viszont a szociáldemokratáknak csupán ötös sikerült beválasztatniuk. Kétségtelen, hogy ezzel az alkalommal nohozebé­körülmény ok között vesszük fel a küzdelmet - mondotta a szónok ám min­den okunk megvan arra^ hogy most is többségre számithassunk c - Elismerjük - golytattia szavait Kovárts Gyula -, hogy a szociál­demokraták célkitűzése civil e g azonos a mienkkel, mert a szociál ­demokraták is kivanják a bürokratizmus megszüntetését, a szabad orvosvá­lasztást, a gyógyszertilalom megszüntetését, a bérhatárok eltörléséc, vagy legakbb is egységesen havi 500 pengőben való megállapítását, a táppénzek gyors folyósitását, az üdültetések nagyobb-mérvü biztosítását, ri üdülő­telepek felállitását, a tuberkulózis elleni küzdelmet és egyéb közérdekű dolgokat. Mégis azt kell kérdeznünk, hogy ha a szociáldemokraták ezeket a dolgokat komolyan akarják, miért nem csinálták meg sddig ? amíg, hosszú esztendőkön keresztül, úgyszólván kizárólagos birtokosai voltak a hatalom­nak a Ferenc József kórházbang Csak most jönnének radarra, hogy a tüborka­lózis elleni küzdelmet nem lehet az egyetlen, törökbálinti szanatóriuaimal megoldani? Miért no;.: épittettek annakidején több szanatóriumot, amikor módjukban volt és miért vártak arra, hogy ezt az egyet is az általuk re­akciósnak nevezett korszak alkossa meg ? - Minden magántisztviselő összetett munkájára van szükség, -- foly­tatta a szónok- , felekezeti es politikai különbség nélkül, hogy a nemze­ti gondolat es a szociális haladás ennél az önkormányzati választásnál is fényes diadalt arasson. Végül Szabó József v. nemzetgyűlési képviselő, Rákóczi Béla, majd Kedvessy György ügyvezető-alelnök szólaltak fel, mire a mindvégig ­méltóságteljes komolysággal lefolyt gyűlés lelkes hangulatban végöt 'ért. n /MOT/B. _

Next

/
Oldalképek
Tartalom