Magyar Országos Tudósító, 1929. szeptember/1
1929-09-06 [018]
--- RITKA SAJToJOGI KÉRDÉS A JÁRÁSBÍRÓSÁG ELŐTT. A sajtóval kapcsolatos közigazgatás 1 és büntető jogi gyakorlattan a legkülönfélébb esetek fordulnak elő, de ma egy olyan sajtójogi probléma került a büntető járásbíróság elé, amely szinte példa nélkül való s amely még a rutinirozott sajt^jogászokat is meglepte. A kérdés jogi alapját egy kis cikk szolgáltatta, amely a 8 Orai u jság egy júliusi számában jelent meg, Ez a cikk egy büntető tárgyalásról beszámolva jóhiszemű elírás folytán a vádlott nevét S zc keres Mártonnak tüntette fel Szekeres Nándor helyett. A lap tudomást szerzett a névelirásról és másnap önként rektifikálta a közle ményt és közölte, hogy a perben szereplő egyén, nom amint a tudósításban tévesen közöltetett Szokes Márton, hanem Szekeres.Nándorral azonos. Az önkén tes helyreigazítás után ö zekeres Márton a sajtótörvény megfelelő szakaszára val° hivatkozással ujabb helyreigazítást kért, amelyet azonban a lap hivat kozva az önkéntes rektifikációra, megtagadott. Szekeres Márton erre helyreigazltási pert inditott a 8 Orai Ujság ellen, a pert meg is nyerte és a bün tető járásbíróság Ítéletében kötelezte a 8 Orai Újságot, hogy tekintet nél kül az önkéntes helyreigazításra, teljes terjedelmében és szószerinti szövegében tegye közzé °zekeres Márton helyreigazit 0 nyilatkozatát. Ilyen és hasonl° perek gyakran foglalkoztatják a bíróságokat ez'az ügy azonban a második helyreigazitás közzétételével sem fejeződött be. °zokercs Márton a sajtétörvényr5^xpHrsgxx£^Á^kx2*xpsKk4á^x való hivatkozással büntető port Inditott a lap, illetve Törs Tibor felelős szerkesztő ellen azon a ©imen, hogy maga az a tény, hogy az általa beküldött helyreigazító nyilatkozatot bir°l itélet előtt nem közölték le, rosszhiszemű és önmagóban is büntetendő cselekmény . A sajt°jogászok nem igen hal lottak eddig hasonló esetről, mindenki csóválta a fejét mindaddig, amíg fel nem fedezték s kérdésen vitatkozó ügyvédek, hogy a sajtótörvénynek valóban van egy különös szakasza. A sajtótörvény 3o. paragrafusának 2. pontja ugyanis a következőket mondja: "Aki a helyreigazít 0 nyilatkozat közzétételét szándékosan elmulasztja, bár tudja,hogy a közzététel kötelezettségének törvényszerű feltételei fennforognak, kihágást követ el ós a lap szerkesztője pénzbüntetéssel büntetendő." Ez a paragrafus szolgáltatott jogalapot ahhoz a perhez,amelyet Szekeres Márton Törs Tibor felelős szerkesztő ellen megindított és Végh Andor dr. büntető járásbiró mára tűzött ki tárgyalást ebben a porben, amelyen a védelmet Székely Géza dr. ügyvéd látta el, °zeke ros Márton képviseletében pedig Abay János dr. ügyvéd jelent meg. Törs Tibor felelős szerkesztő kihallgatása során azt adta elő, hogy az eset alkalmával távol volt, az egész dologról csak utólag értesült, dc egyébként, ha jelen lett volna som igen foglalkozhatott volna a dologgal,mert mlnde felelős szerkesztőnők nincs módja és ideje arra,hog apró-cseprő ügyekkel foglalkozzék. Meg kell állapitania, hogy helyettese,ami kor a cikk megjelenése utan értesült a tévedésről, önként gondoskodott a rektifikációról y jóhiszeműsége tehát kétségtelen. Sz&fcely Géza dr. védő fel sz°lalás ában azt fejtegette^, hogy itt a sajtójogi felelősséget alkalmazni nem lohet, itt egyéni felelősségnek, illetve folelősségrevonásnák volna helye azzal szemben,aki a cikket valóben leadta, illetőleg az önkéntes rekti fikáci° után való ujabb rektifikáció igényét elhárította. Annak a bizonyitá sára, hogy a rektifikáció újólag val° közzétételét jóhiszeműen utasitotta el a helyettes szerkesztő, kérte Márkus M^sa udvari tanácsosnak, az újságíró Eryosület elnökének szakértői kihallgatását, de addig is megállapította, hegy köztudomás szerint is egy lap önkéntes rektifikációja nagy súllyal esS esik latba ós több erkölcsi tartalommal bir, mint a sajtótörvény valamelyik paragrafusa alapján, kényszer alapján megjelenő nyilatkozat, A járásbíróság a szakértő tanuk kihallgatását nom tartotta szükségesnek ós a perbeszédek elhangzása után Törs Tibort felmentette a kihágás vádja al°l azzal az indokolással, hogy távolléte igazolt és beiga zoltnak látja a biróság a lap eljárnának a jóhiszeműségét is, amit az is bizonyit, hogy a cikk megjelenése után másnap, önként helyreigazító nyilat kozatot jelentetett meg. Az Ítéletben Beleznay László dr. ügyészségi megbi zott megnyugodott, Abay János dr. azonban átvette a vádat és az itélet ellen felebbozést jelentett be. . .• * A jogász és ujságirótáy&aSraleM nagy érdeklődéssel várja a felsőbíróságok' határozatot most-már abban az elvi kérdésben is, hogy vájjon ogy önkéntes és egy Ítéleten alapuló helyreigazítás után büntetőjogi felelősséggel is tartozik-e a szerkesztő, illetve a cikket leadó helyettese. /MOT/ M.
