Magyar Országos Tudósító, 1929. augusztus/2
1929-08-24 [020]
A MAGYAR NEMZETI SZÖVETSÉG NÓ'l OSZTÁLYA SZOMBATON DÉLUTÁN TEÁT ADOTT A MAGYAROK VILÁGKONGRESSZUSÁNAK RÉSZTVEVŐI TISZTELETÉRE, - Fedák Sari magyar dalaival nagy elragadtatást és könnyező lelkesedést váltott ki a külföldi magyarokból. A Magyar Nemzeti Szövetség női osztálya a Magyarok Világkongresz:zusának tagjai tiszteletére' szombaton délután a felsömargitszigeti Tar járwCéle vendéglőben uzsonnát adott. Az uzsonna keretében hangverseny volt, amelyen csak kot szereplő lépett fel, de mindketten a legteljesebb magyar műélvezettel nyűgöztek le az idegenben élő magyarok sziveit, A meghivott nyolcszázötven vendégen kivül a magyar notabilitások közül is számosan vettek részt az uzsonnán, így megjelentek - többek között -rApponyi Lajos gróf, Perényi Zsigmond báró, N u b e r János, Ró t h e y Ferenc, R é t h e y Ferencné, és még számosan mások. A hangverseny megkezdése előtt Vargha Lajos Igazgató felöl vasta Jósika-Herczegh Imrének, az Amerikában élő magyarság vezérének : a " Tul amott a Dunán" cimü költeményét 0 Jósika-Herczegh Imrének ez a költe meny volt a tulajdonképpeni nyilvános búcsúja a magyarországi magyarságtól és mindazoktól az itthon élő barátaitól, akikkel közelebbi ismeretségben áll, Vargha igazgató előadása az elégia hatásos részleteit szépen érvényesítette és a felolvasásnak nagy sikere volté Ezután Sz ilágyi Imre dr, zeneművész intézett meleghangú beszédet a vendégekhez, és arra kérte a külföldi hazájukba visszatérő magyarokat, hogy annak a hangversenynek az emlékét,amelyet most fognak hallani, őrizzek mogj ápolják és szeressók a magyar dalt, mert ezekben a többszázéves magyar dalokban benne van a magyarság egész múltja, tradíciója és a " Nem, nem, soha ! " is. Szilágyi Imre ezután hegedűn eljátszott egy virágéneket, a XVII, századból, A nóta első szakasza után mg jelent a szinen F e d á k Sári színművésznő, egy XVII. századbeli várkisasszony ünneplő ruhájában. Az illusztris és népszerű művésznő megjelenéoe, kedvessége és korhű jelmeze élénk tapsra ragadtatta a hallgatóságot, F e d á k Sári folytatólagosan, Szilágyi Imre hegedüjátékától'kisérve, elénekelt egy virágóneket, majd közvetlenül ezután egy XVIIe századbeli szerelmi dalt. A két dalnak nagy sikere volto A művésznő a taps"elültével egy XVII, századból való,úgynevezett " hajnaldalt" adott elő. Ezeket a hajnalnőtákat keletkezésük idején akkori bécsi parancsra a hat°ságok üldözték, pénz - és börtön-büntetést szabtak ki ezekre az úgynevezett " un erlauben Hajnal-Lleder^ekre, amelyektől az osztrák hatalmat féltették. Az énekeket Szilágyi Imre dr. kisérte magyaros hegedűszóval és játéka messze tul szárnyalta a szokásos és sablonos hegedükiseretet, mert a hegedű hangjai min dig egybeolvadtak, eggyé-váltak az előadott magyar dalokkalo A hajnaldal előadása után Fedek Sári fekete lepelbe burkolózott ós ezzel a fekete lepellel láthatatlanná tette megjelenésének diszét és csillogását s igy, talpig feketében énekelte el a " Török fogságban sinylödö magyar éneké"-t. A XVII, századból való magyar népdal ezekkel a szavakkal kezdődik : " Amott kerekedik egy fekete jflelho..," A dalnak frenetikus sikere volt. Fedák Sári ezután két hatásos szerelmi dalt adotVjplö,amelyek mindegyike ugyancsak a XVII. századból való. Ezzel a műsor elsőjrésze véget ért. Rövid szünet után a kuruc-kort varázsolta a nézők"szeme elé Fedák Sári ős Szilágyi Imre, a két előadóművész 0 Elsőnek Szilágyi Imre játszott el hegedűszólóban néhány kurucdalt és amikor ezek a kurucnóták már kellőképpen előkészítették a megfelelő hangulatot, megjelent a szinen - hű kuruc-jelmezben ', Eedák Sári. Most már ketten együtt ismételték meg az imént eljátszott kurué fenekeket : Fedák Sári énekelt, Szilágy: Imre hegedült. Majd Fedák Sári az 1710, / évből való " Bujdosók éneké"-t énekelte el. Ezt követőleg Szilágyi Imre elő i adta hegedűjén Cinka Panna nótáját, A XVII, századbeli magyar népdaloknak és ^különösen Cinka panna nótájának igen nagy sikere volt, f/~\ f Fol ytatása k övejdceaik,,/
