Magyar Országos Tudósító, 1929. augusztus/2
1929-08-22 [020]
/ A Magyarok Világkóngresszusa Szakosztályainak ülései. Folytat ás / nCujLMvi <Líc* 2 r-t M a t o 1 a y Tibor, a szakosztály j egyzoje xriaTbványaban' a m agyar irodaion és művészet alkotásainak propagálásáról beszélt. Mindazt, arait a magyar kultúra ilyen iránybari alkotótszánba kell venni, hogy tudjunk róla és azután az összes adatokat összegyűjteni és azt könnyen kezelhető kis füzetekben az egész világon ismertetni<> Bibliográfiákat kell csinálni ugyanő csak ilyen irányban összegezni a műalkotásokat is és ezeket angolul, olaszul, spanyolul, lengygrMI, franciául és németül'is feldolgozni és arról k oll gondoskodni, hogy ezeket külföldön terjesszék© Ezt a murikat azonban nemcsak egyszer kell elvégezni, hanem állandóan gondoskodni özeknek az ismertetéseknek kiegésztisérel is. S u r á n y i Miklós iró tulajdonképpen a magyarok szerepéről a világirodalomb an akart előadást tartani, Hallva azonban a tárgyalások menetét, inkább néháriy aktuális kérdéshez fűzte észrevételeit© Elsősorban bejelentette," hogy a kultuszminisztérium megbízásúból c Írja a legkiválóbb magyar tudósok bevonásával azt a könyvet, amelynek- meg jelenésé t a'buffaloi nemző tgyülés kérte, Megirja a magyar ezeréves kultúrának'történetét, Azután rátért az irodalom hallatlan propagandisztikus szerepére,amit nekünk is ki kellene a magyarság javára használni, ugy amint azt az oroszoknál láttuk, A Magyarok Világ szövetsége hozza létre a magyar könyv barátainak világszövetségét is és mindenki egyéni nunkával propagálja a magyar irodalom ügyét. Személyes tapasztalatból mondhatja, hogy ez mennyire fontos, sajnos, a fordítások olyan nehézséggel küzdőnek, hogy ez szinte leküzdhetetlen akadálya a magyar könyvek külföldi sikerének. Mindont el""keli éppen ezért követni, hogy a magyar Írókkal kongeniális'magyar fordítók vegyék kezükbe a magyar irodalomnak külföldi megismertetésé t. t Szörényi Sándor ezt az indítványt aevvad. Idvánj a kiegészíteni, hogy az egyéni iniciativa lépjen itt akcióba,ne várjunk állandó támogatást és kormánykezdeményezést, hanem próbáljunk a magunk erejére támaszkodva, magunk emberségéből olvasótábort teremteni a magyar irodalomnak, "dg kell keresni a jó forditékat és nevelni kell jó fordítókat 0 T a r n ó c z'y Árpád, az AM08Z Igazgatója a külföldi magyar sajtó támogatásáról beszélt. Megkapó szavakkal vázolta a külföldi magyar sajtó fontosságát,mert I külföldi magyarság addig él, amíg sajtója van. A buffaloi ' magyar nemzetgyűlés ennek tudatában alakította meg a Magyar Sajtészövetsj 'ot, A külföldi magyar sajtó küzd,azért, hogy' a külföldre szakadt magyar magyar maradjon ós amit ezen a téronyoSertünlc , azt majdnem kizárólag a külföldi magyar ujságokna v köszönhetjük. Ez a .agyar sajt^ azonban rászorul az ó-haza morális támogatásira és őzért javasolja, hogy cikk-anyag küldésével siessenek segítségére, mert hiszen az ó-hazának a legfőbb érdeke, hogy távolba kerülő fiait el ne veszítse• Gazdaságilag is támogatásra szorul'a külföldi magyar sajtó,azonban...érnek nem szabad szubvenciókban állni, Dr. R a d v á n y 1 László, a Magyar Szaklapok Országos Egyesületének elnöke elmerj esztésében a szaklapokról beszelt, amelyek a postai eyrezmény eltLcnére i&.non kerülhetnek be'az utódállamokba és evvel mérhetetlen károkat okoznak a'magyar kultúrának. Ezért kéri a Magyarok Világkongresszusát, Morduljon emlékiratban a cseh,romári és jugoszláv kormányokhoz, és kérje eket, biztositsák országaikban intézményesen a magyarországi nem politikai időszaki lapok postai kézbesítését 0 A határozati j avaslat' egyhangú elfogadása után az elnöklő dr 0 Lu k á c s György megállapította, hogy az elna£ó nagy tapintattal kezelte a kérdést, maikor egyrészt d legnagyobb tárgyilagossággal beszélt, másrészt a kongresszus politikamentességére való tekintettel nem beszélt a politikai sajtóról Is, A maga rószércL szükségesnek tartja annak megállapítását, hogy a kisebbségi szerződések értelmében nemcsak a. szaksajtónak, hanem a politikai sajtónál.: is >oga van aihoz, hogy a kis-ontonte országaiba bebocsátást nyerjen, •n Kisváridy Gyula szükségesnek ' tart j a a külföldi magyarság / helyzetével foglalkozt.tó olyan lapot alapitani P amely a külföldi magyarok vezetőinek bevonásával állandóan tájékoztatná a. közvéleményt a külföldi may gyarság helyzetéről. ^ / Folytatása következik, /
