Magyar Országos Tudósító, 1929. augusztus/2

1929-08-27 [020]

ZU BÁRÓ ORCZYNÉ /Folytatás 4. kiadáshoz,/ Balázs Károly dr. elmondja, hogy 1927 áprilisában vált el fele­ségétől és ezután történt, hogy Beke Olga férjhezmon* báró Orczy Lajoshoz. - Ez volt az egész és hogy ha nem igy volt, akkor mondja meg a vádlott, hogy miként történt - fejezi be vallomását és szembefordul báró Orczynóval; 4 Igen, igenis nem igy történt* Maga volt az^aki szaladt utánam, s maga volt az első férfi, aki elcsábított, - mondotta szinte kiabálvra báró Orczyné. - Nem szégyenli magát?! x A járásbiró szigorú hangon inti le az egzaltáltan viselkedő vád­lott nőt s figyelmezteti,hogy nem marad nyugodt és nem őrzi meg tárgyilagos ' ságit, meg fogja Őt büntetni, majd a következő kérdést intézi a sértotthez? - Előfordult-e az,hogy a vádlott elvitt öntől valamilyen csecse­becsét valaha is?. Sohasem történt meg - válaszolja a tanár. - Igaz-e az,amit a vádlott nő mond,hogy már mult év őszén öngyil kosságot emlegetett és erre ön megmutatta neki a szekrényében aarevolverét? - Lohotsóggcs, hogy megmutattam * válaszolja Balázs dr. - de azt nem olyan célzattal mutattam, minthogyha Öngyilkosságra akartam volna fcl­hivni. Ez mesebeszéd. - Arra a kérdésre méltóztassék most választ adni,hogy szombaton az ön és a detektiv jelenlétében hogyan vihette ol az ön szekrényéből a vádlott a revolvert? - A dolog ugy történt kérem, hogy a vádlott, mint más alkalommal is, szombaton is molesztált, de az én utasításomra nem engedték be. A gáz­müvek embere szintén akkor jött ós vele valahogy mégis besurrant, amire ugy én, mint a detektiv kértük, hogy menjen cl. Ö ezt meg is igértc, közben én ogy mellékhelyiségbe mentőm s amikor visszajöttem, hallottam a másik szoba b^lx a vádlott nő hangját, aki rögtön utána eltávozott. Nom sokkal ezután történt,hogy telefonon megkérdezte tőlem, nézzem meg a szekrényben, nom hiányzik-c XKH valami onnan. Én rögtön konstatáltam,hco gy a revolveremet vitte el, mire fölszólítottam, hogy hozza vissza, Ő azonban azt akarta ki­zsarolni.,hogy hetenkint egyszer vagy kétszer találkozhasson velem* Én el­utasítottam, amire kijelentette,hogy akkor majd végezni fog magával, de volcm is. Amikor pedig figyelmeztettem, hogy föl fogom jelenteni,dacosan igy válaszolt: "Hát jelentsen!" Megjegyzem - folytatta vallomását a pro­fesszor,hogy eleinte nagyon szerényen viselkedett velem szenbori,de most februárt°1 kezdve annyira megváltozott, hogy azt hittem: Megőrült. Állan­dóan üldözött, leselkedett utánam, elbújt á lépcsőházban, följött a laká­som elé, csengetett, dörömbölt} erőszakkal be akart jönni, ugy hogy az ide goim végül teljesen kimerültek. Ez az egész csak arra ment ki,hogy kötelez zen magam a vele való hetenkénti találkozásra. En pedig már irtóztam tőle. Ismerőseim tanácsolták,hogy tegyek ellene följelentést, én azonban nem akartam botrányt, végül is kénytelen voltam a följelentést megtenni. így kap tan aztán prevencióból a dotektivőtxxgtisx is magam mellé. - Kéri a megbüntetés ét? - kérdozto most a járásbiró. - Egyelőre kérem - hangzott a válasz. - Hát hogyha a vádlott megÍgéri,hogy nom zaklatja önt ós saját magában sem'okoz kárt, mogbocsátana neki? - Nekem kórom a nyugalomss elérése a főcélom, jelentse Itt ki a vádlott, hogy én nom Ígértem neki hEzasságot. Báró Orczyné hallgat. A járásbiró most ezt kérdezi a tanutói: - Megijodt-o ön a te-x lefonon való fenyegetéstől? - Hét kórom, semmiesetre sem volt kellemes és előző hisztériás viselkedése után komolyan is vettem. Kelemen Kemd dr., Balázs professzor jogi képviselője magánlak sértés cimón is indítványt terjesztett elő és az ügyészségi megbízott ezen a cinen ujabb vádat is.omolt báró Orczyné ellen. Woisz Ödön dr, védő in­téz most néhány kérciést'a sértetthez, többek között azt, hogy a vádlott nőt érintetlennek találta-e. - Fontosnak tartja-e ezt az ügyvéd ur - szakit ja félbe Böhm járásbiró, mire Kelemen Kornél közbeszól: - A botrány szempontjából ugy látszik fontos. - Igen fontosnak tartom - válaszolja Wois# dr,, - mert ő csá­bitotta el. járásbiróság Balázs Károly dr.-t a tmnmmgi^msás. a védő ellenzése dacára neg eskette, majd pedig Böhm járásbiró rövid szünetet rendolt cl abban a remény ben, hogy talán békésen itélot hozatala nélkül is el tudják intézni egymás között a szembenálló felek ezt a kinos ügyet. /Folyt.köv./ Ma. ~ _

Next

/
Oldalképek
Tartalom