Magyar Országos Tudósító, 1929. augusztus/1

1929-08-09 [019]

KÜLFÖLDI MAGYAROK JAVASLATAI £S INDÍTVÁNYAI MAGYAROK VILÁGKONGRESSZUSÁN. A Mogyorók Világkongresszusa elé a külföldi magyarok egész sereg érdokos inditványt terjesztenek. Ezek közül az indítványok és javaslato

1

' közül soroljuk fel a következőket: A kiváló newyorki magyar művész, F I n t a Sándor indítványa szerint a magyar erők együttartása és tömörítése és a különböző társadalmi osztályok harmonikus együttműködése — maga a demokrácia s F 1 n t a ennek megvalósítását javasolja. Ugyancsak ajánlja a felnőttek oktatási módszerének Amerikaszerte elterjedt bevezetését a magyarság körében* Végül a magyar ipari és kisebb mííipari termékeknek a külföldi piacokon való elhelyezése tárgyában tesz érdekes inditványokat. Latinovits László /Argentínából/ azt javasolja, hogy az ottélö és nyomorgó magyar kivándorlottak megmentésérc az ott tervezett magyar konzulátus vagy d-cövetség tagjai közé neveztessék ki az argontinai viszonyokat alaposan ismerő, már régebben az országban tartózkodó, magyar ember is, aki kellő befolyással bir s így, gyarmatosítás céljaira az argentínai földművelésügyi kormánytól nagyobb földkomploxumot tud szerezni. Ez Latinovits szerint olcsón, 33 évi amortizációra megkapható. Ezt a föl," területet azután magyar tel epések Vennék müvelés alá. A legmodernebb felszerelésért a termés harmadát fizetnék mindaddig, amig az előlegül kapott értékek árát k£ nem egyenlítik, s éppenigy egyharmadát parcellájuk vételára fejében. Ilyenformán a pénznólkü? partraszállt magyar bevándorlók azonnal kenyérhez, később biztos vagyomioz juthatnának. Latinovits javasa.! ja még, hogy a báró P e r 6 n y 1 Zsigmond elnöklete alatt álló Magyar Nemzeti Szövetség .által kiadott, kanyarországot ismertető és a külföldi magyarpknak szánt, magyarnyelvű füzetet spanyol nyelvre is lefordítsák. Ebben a spanyolnyelvü kiadásban pedig hangsúlyozni kell, hogy a cigányok nem "hungaro"-k, mivel Argentínában a magyarokat állandóan "cigányok"-nak tekintik. Végül javasolja, hogy az Argont!-"" nában létesítendő magyar külképviseleti hatóság figyelme felhívandó arra, hogy igyekezzék a Délamerikai sajtóban minél több, Magyarországot Ismertető cikket elhelyezni, mert, bár Csehszlovákia alig tízesztendős állam, arról még.is többet tudnak Argentihában, mint az ezeresztendős Magyaróraz '.gról. Parisból a Párizsi Magyar Egyesület ügyvezető alelnöke, D v o r t s» s á k Győző, javasolja, hogy a magyar kivándorlási tanács jelöljön ki a külföldi magyar egyesületek vezetői közül magyar szakértőkot, akiknek alkalmilag kérje ki véleményét. Javasolja, hogy a külföldi magyarságot érdeklő ügyek intézésére minden magyar minisztérium kebelébon külön előadót bízzanak meg. Végül a Magyarok Világszövetségének állandó szerves kiépítését kivánj a. A határozati javaslatok a világ minden részében élő magyaroktól állandóan érkeznek. Nincs kétség afelől, hogy ezeket egybevetve, a kongresszus megtalálja azokat a módokat, amelyekkel megteremtheti a világ összes magyarjainak egységét. /MOT/B. HÍREK. -—MB&ALAKUIZP A BESANCONI MAGYAR EGYETEMI HALLGATOK REVÍZIÓS EGYESÜLETE. A bosanconi egyetem által az Idegenek számára rendezett hyári sz emesztoron a francia nyelvet tanmló magyarok megalakították dr. G r oá k László budapesti ügyvéd kezdeményezésére a Besanconi Magyarok Körét. Az egyesület testületileg belépett a Magyar Reviziós Ligába és üdvözölte H e r c z e g Ferencet, valamint a L u k á c s György v.b.t.t. elnöklete alatt működő /J Kultur-Ligát. Az egyesület célja a iaagyar reviziós gondolatnak a francia / társadalommal való megismertetése és'a besanconi egyetemet hallgató• magya. roknak erkölcsi és anyagi támogatása. Az egyesület minden magyarvonatkozásu jt kérdésben folvilágositást ad. Cimo: Besancon Universitó, Faculté des -LettroS| Association Hongroise de Bosancon. /MOT/B.