Magyar Országos Tudósító, 1929. július/2
1929-07-20 [018]
Gorliczy Félix báró és nő vérei között hosszabb Ideje pereskedés folyik. Dégenfelú Schaumbourg KrjLStáfné,született Gorliczy Margit és Jósika Jánosné báróné. Gorliczy Felicin báróné okiratok érvénytelenítését és köteles rész megítélését^kérték a bíróságtól fivérük terhére, Degenfeld-Schaumtourg Kristóf né keresetében a következőket adta elo: Még édesap juk, Gerlir.zy Ferenc életében az örökösök között szerződés jött létre, amely elismeri.hogy az általános örökös Gerlic.-y Félix báré lest, aki viszont a többi testver részére, illetve a leánygyermekeknek fejenként 25o.ooc koronát tarfeozik fizetni. A megállapodása a két leány tudomásulvetce. Később azonban ujabb tárgya1 sck indultak az apa elhalálosása után, s ennek eredményeképen ujabb szerzősdőst létesítettek. Ebben a szerződósben bizonyos kamatokról és'az anyai részről is szó volt, amelyek mintegy kiegészítését képezték volna az első megállapodásban kikötött 25o.ooo koronának, begenf e3.d-Schaumbourg Kristóf né grófné ezek előadsa után azt fejtegette a keresetben, hogy a háború után rosa'Z anyagi viszonyok közé került, férje Kukutyinban maradt', ő pedig Kolozsvárott hirtelen megbetegedet?'/súlyos anyagi zavarokkal kellett ' küzé.eniök, Ilyen'viszonyok közben fivórévei,Gerliczy Félix báúval ujabb tárgyalásikat kezdett a Kényszerhelyzetében beleegyezeti abba. hogy Félix báró valamennyi kövebléso fejében egyösszegben 275vooo koronával'kielégítse. A kereset végén a felperes grófné arra kérte a bíróságot, hogy a szerződéses megállapodásokat érvénytolenisse, s kötelezze Gerliczy Félix bárót vagy 765 hold föld,-mint köteles rész-kiszolgáltatására, vagy pedig 888.223 pengő megfizetésére, A másik Gerliczy bárónő, - Jósika Jánosné - nővérével egyezően támasztott igényt a köteles részre vonatkozóan és ugyancsak a sz erződősek érvénytelenitósőt kérte. Jósika Jánosné báróné esetében a már felvett összeg nem 275.coo, hanem 175.00c korona, tehát ennek arányában 'a köteles rész fejében járó térítés ősszegét 752.745 pengőben jelölte meg. Jósika Jánosné keresetét ugyanolyan indokokra támasztja, mint nővére. ő is arra hivatkozik, hogy fivére a vagyonóllag tekintetében megtévesztette, s később kényszerhelyzetét kihasználva EBiatoM^xbaiazBam^ü Íratott vele clyam megállapodást, amelyben lemond minden további igényéről. Marczelly Béla dr. törvényszéki biró hosszas bizonyítást folytatott le a nagyszabású polgári perben, Gerliczy Félix báró nővérei keresetével szemben elutasítást kért, aszal, hogy a megtévesztés, vagy annak szánááka egyáltalán nem forog fenn,-a megállapodások kifogástalan formában jöttek létre ős a hivatkozott kényszerítő körülményekre jelen perben nem lehet perdöntő pényként támaszkodni, annál kevésbbó, mert a Gerliczy-nővérek maguk sürgették az egyösszegben való kiegyenlítést. A törvényszék most hozott Ítéletet az évek óta folyó perben és a felpereseket a keresettel részben elutasította, részlen valorizációt^itélt meg. Az eiutás.á az okiratok érvénytelenítésére vonatkozik.. X törvényszék ugyanis megál lapította, hogy a megtévesztés esete nem forog fenn, s igy a' felperesek hozzájárulásával kötött szerzőeőst érvényesnek kellett kimondani, ugyanakkor azonban a felpereseknek joguk van a már felvett összeg valorizált ortókére. s ezért Degenf old-Schaumbourg Kristóf né részére a törvényszék a már kifizetett és átértékelt összeg közötti-- dlfferencie fejében 268,365 pengő ós 8 fillért megítélt, mig Jósika Jánosné javára 186.8oc pengőben ^arasz-r talta Gorliczy Félix bárót. Ez az összeg százszázalékos valorizációnak felel megy, ugyanis a.* kifizetések még abban az időben történtek, amikor a korona lényegesen értéktelen volt./MOT/SY. A KÚRIA ÉRDEKES HATÁROZATA EGY SAJTÓJOGI KÉRDÉSBEN. Abban a kérdésben kellett döntenie a kúriának, hogy ha az időszaki lap felelős szerkesztője egy szaőályszerü helyreigazítás! nyilatkozatot nem tesz közzé, vájjon a sértett panasza nélkül is el kell-e járni armmiimfbffiitnm szerkesztővel, il le t ve "lappal szemben. A kúria ebben a kérdésben jogegységi határozat formájában döntött és a kúria elvi álláspontja ezek szerint a jövőre nénve kötelező. A kurie határozata szerint ha a szerkesztő a közzétételre vonatkozó törvényes kötelességének nem tesz eleget, akkor a helyreigazítás! kötelesség megszegésére előirt eljárásnak van helye, vagyis a biróság a szerkesztőt kötelezheti a közzétételre. e setleg a helytelen közzététel ut 'n ujboli közzétételre. A kúria álláspontja szerint azonban a 23. §-ban nincs kifejezett rendelkezés arra nézve, hogy a biróság ily esetekben hivatalból, vag csa ujabb panasz folytán járhat-e el, de a sajtótövénysx 43. §-ának 3-ik bekezde seben foglalt rendelkezésekből csak arra lehet következtetni, hogy a sértett kívánsága nélkül a biróság nem intézkedhetik hivatalból az ujabb közzététel Iránt, még akkor sem,ha azt a királyi ügyészség indítványozta is,mert t/rágalmaznak és becsületsértésnek felhatalmazási mivolta a sertett személyében "'"0Tíé^e3S^tl^ ldéz elő. /MOT/M. »
