Magyar Országos Tudósító, 1929. július/2
1929-07-29 [018]
— -SEM A "RÁDIÓ", SEM A "LEXIKON" SZOT NEM LEHET KISAJÁTÍTANI. -ÉRDEKES ITELE T EGY CIMBITORLÁSI PERBEN, A királyi törvényszékhez nap nap után érkező cimbitorlásl keresetek közül az egyiket érdekes Ítélettel utasította eOTNyiry Zoltán dr. törvényszéki, híró. A por Ggf rádió-szakkönyv cime miatt indult s a felperes azzal v vclta, meg a könyv^szerkesztőjét, hogy cimbltorlást követett el azzal, hogy átvette az ő könyvének azonos cim&t. 1926-ban jelent meg a felperesetcKhayll István rádiószakértő ős Rada István gépészmérnök szerkesztésében a "Rádió Lexikon" s két évvel később a Corvin Testvérek Grafikai Intézet kiadásában ugyanezen címen egy másik rádió-szakkönyv került könyvpiacra. A időrendben első Rádió Lexikon szerkesztőiig a Corvin Testvérek terhére a'eimbitcrlás megállapítását és a könyv címére a zárlat elrendelését kérték, s kérelmüket azzal indokolták meg, hogy a második azonos cím alkalmas a közönség megtévesztésére. A Corvin-féle lexikont szerte a fővárosban árusítják - hangzott a panasz s amikor a közönség abban a hiszemben van, hogy a Hhayll-£ele könyvet vásárol* , az azonos cim miatt tévedésbe kerülve, a másik könyvet veszi . meg, A Corvin Testvérek a kereset elutasítását kérték s hivatkoztak a szerzői jogi törvényre, anely jelen esetre nem Írja elő a véi olem jogosultságát. Nyiry Toltán dr. törvényszéki bíró a felek felszólalása után végzésében elutasította a zárlati kérelmet, s kimondta, hogy a cimbitorlé tényálladéka nem forog fenn. Bár a két könyv cime azonos - hangzott az indokolás azonban a rádió és a lexikon külön külön olyan szavak, amelyeket nem lehet kisajátítani, s együttes alkalmazásban sem számithat/a szerzői jogvédelemre ^Egyébként a könyvek mindegyikén fel van tüntetve az összeállitók neve, tehát a közönség megtévesztésének esete sem forog fenn - fejeződött be az érdekes indokolás. Itt emiitjük meg, hogy a királyi Ítélőtábla hasonló Indokolással döntötte cl az "Oroszország" cimü film miatt indult cimbitorlásl pert. A tábla a porban kimondta, hogy az "Oroszország" földrajzi meghatározás & mint ilyen senki által sem sajátítható ki. /MOT/SY. SIKKASZTÁSI BÜNPER KÉT VAGON FÁBÓL. Glancz Izidor fa és szénkcresledő Stcin Lajostól két vagon aprított fát vett át- dö mert a leszállításkor nagyon vizes volt és igy használhatatlannak látszott, vissza akarta adni. ffiammn Stoin a fát nem vette át, hanem kijelentette' hogy az aprófát Glancz adja el, ha másképen nem megy veszteséggel ? ós az i~y keletkező differenciát majd elszámolják. Glancz a megállapodás értelmében el is adta az árut, az érte kapott összeggel azonban nem számolt el, mire Stein sikkasztás cimén feljelentést tett ellene. A tárgyalás során Glancz azzal védekezett, hogy nem bizományba, hanem hitelre vette az árut, tehát jogosan adta el. A törvényszék avedokezes alapján fel is mentette Glancz Izidort az ellene emelt vaa alOl azzal az indokolással, hogy nem sikerült bebizonyítani, hogy ^^^^^^Z te-e a fakereskedő az aprófát. Egyébként is -hangzott az ítéleti tnuokolás a kiskereskedő tudvalevőleg továbbadás céljából vásárolja az arut és i,.y ha azt eladja, nem követ el sikkasztást. A királyi itélőtébla mus odf okon most foglalkozott az ügg el és ítéletében helybenhagyta az elfoku bíróság felmenté ítéletét ./MOT/K. u " .
