Magyar Országos Tudósító, 1929. július/2
1929-07-29 [018]
AZ IPARKAMARAI SZAKÉRTEKEZLET A MÉRNÖKI MUNKAKÖRT SZABÁLYOZÓ RENDELETTERVEZET ELVETÉSE MELLETT FOGLALT ÁLLÁST. Nagy érdeklődés mellett folyt le hétfőn délelőtt a Kereskedelmi s Iparkamarában Belatiny Artúr elnöklésével az az értekezlet,amelyre az érdekeltségeket a kamara a kereskedelemügyi miniszter megbizásából hívta össze, hogy mégegyszer nyilatkozzanak a mérnöki kamarai tagok számára fenntartott munkakört czabályozni Hivatott rendeletről. B e 1 a t i n y Artúr elnöki megnyitójában az előzményeket ismertet M o ó r Jeng^itkár kifogást tett egyes szakaszok és egyes kifejezések ellen,aminő az "'építkezésvezetés", az " üzemvezetés",amelyek a törvényben nem szerepelnek és nem kialakult jogi fogalmak. Arra a felszólalására, hogy a miniszter nincs jogositva ilyen rendelet kiadása 1 a, mert ez ellentétes a tor vénnyel, a miniszter átadta neki az igazságügyminiszter véleményét,amely kiadhatónak jelenti ki a rendeletet. Maga a miniszter is koncedálta, hogy a gyárt, rak/kizárólag a közbiztonsági szempont / robbanás, méreg/ lehet ok arra, hogy *a munkát fenntartottnak minősítsék, H miniszter további információkat vár a kifogásolt szakaszokra nézve. Valószinünek tartja, hogy azokat a miniszter móltányolni fogja. F e n y ő Miksa, a GYOSZ igazgatója kifejtette, hogy minél több mérnököt csak az ipar minél szabadabb mozgása esetén lehet alkalmazni, gyár ipar tagjai, a gépipart kivéve, azon az álláspontom vannak, hogy a rendelet tervezet túlmegy a'törvényadta határokon. Szükségesnek véli a törvény ol an revízióját, hogy az áll süni és közhatósági alkalmazottak ne lehessenek tagjai a mérnöki kamarának. De még a törvény sem ment odáig, mint a rendelettervozet, amely a törvény rendelkezéseivel szemben a'raktárra készített munkákat is fenntartásos munkakörnek akarja riinősiteni 0 Az igaz ságügymini s zter is kiveszi ezt a munkakört a kamara befolyása alól. Csak a közérdek és a közbiztonság által megkívánt esetekben lehet tervezési munkákat a törvény szerint a kamara tagjai számára fenntartani. A " műszaki vezetés-" uj gazdasági és jogi fogalom, és ilyent rendelettel a miniszter nem kreálhat* • Belatiny Artúr elnök kijelentette, hogy a Kereskedelme, ós Iparkamara magáévá teszi Fenyó' álláspontját, mert nem lehut egyik testületnek sem célja az, hogy nyugdijazott tisztviselőknek állásokat létesítsen, K o c h Károly az Építőmesterek Ipartestülete nevében csatlakozott Fenyő Miksa álláspontjához. A mérnöki kamara célja folyton az volt, hogy az iparnak legalább egy részébe behatolhasson. A magyar épitó'ipar ellen kifogás nem volt soha és ha a miniszteri ankéton egyes építőmestereknek állítólag rossz tervezeteit ki akarták pécézni, akk*r ő is hivatkozhatik a Nagyváradon mérnök által vezetett építkezésre, amely 13 halálesettel járt, A miniszter személyét a legnagyobb tisztelet övezi, mégis Itt hibát követett el, mert num minisztériuma törvéhyelőkészlto és ipari osztályára hallgatott, hanem a mérnöki kamara elfogult vezetőire. Ilyen rendelet sehol sincs^ a technikai fejlődés mai rohamossága mellett senkit a munkától elzárni nem szabad. Az ápitó'mesterek ragaszkodna fognak a törvény rendelkezéseihez és kezdeni lógnak ? rendelet ellen a legélesebben. R a d ó Rezső, a Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára jelentette be kamarájának renditheteolen álláspontját,amellyel a rendelet tervezetnek a napirendről való levételét követeli. F a r k a s Elek, az Építőmesterek Szövetségének igazgatója a teljes elutasitás álláspontján áll. Az épitőmestérségnek tömérdek sérelme van a kamarai rendelettervezetekben 0 A rendelet 4-ik szakasza fenntartja a mai ápitőmester számára teljes jogkörét, de csak akkor, ha az illető nem szerzett főiskolai diplomát,ha azonban ilyen diplomája van, akkor nem végezheti a fenntartott munkákat, ha nem tagja a mérnöki kamarának. A mérnöki kamara maga / á3$.r nyilvántartást vezetni az épitőmesterekrol és azután dijat akar szedni a jegyzékbevételért és nyilvántartásért, holott erre semmi joga nincsen, / Folytatása következik. / nnaiíonc I OÍC1TÁQ I • i
