Magyar Országos Tudósító, 1929. július/1

1929-07-15 [017]

: ÉRDEKES JOGI PROBLÉMA EGY POLGÁRI PERBEN. • - KÖTELES-E A KÖNYVKIADÓ NYILATKOZNI A BIRTOKÁBAN LÉVŐ SZERZŐI JOGOKRÓL? Bonyolult jogi kérdés vár eldöntésre abban a polgári perben, amely két könyv » ' kiadó cég: a Révay Testvérek és a Buttenberg Kiadóvállalat között folyik, A probléma az, hogy a könyvkiadóvállalat köteles-e nyilatkozni arról, hogy van-e birtokában a Zola-könyvekre vonatkozó szerzői jog,illetve rendelkezi,--, ilyennel. Az érdekes per tényállása a következő: Mint ismeretes, a Révay Testvérek könyvkiadó cég még aháboru előtt kiadás alá rend zte a Klasszikus Regénytárban Zola müveit is. Annakidején Magyarország - 1922-ig - nem tartozott a c szerzői jogot védő országok közé - s igy a Révay Testvérek korlátlanul rendelkeztek a Zola-könyvek kiadói jogával. A Guttenberg Könyvkiadó vállalat mult évben elhatározta, hogy Zolasorozatot ad ki. Érintkezést: keresett Zola Emil leányával, aki Le Blond francia belügyi álamtitkár felesége és megvette az összes Zola-könyvekre a kiadói jogot, ami tudnivalóba az i*ó halála után 5o évig terjed. Mme Le Blond ugyanekkor megjegyezte, hogy nem tud-ga, édesapja nem adott-e valakinek már régebben engedélyt Zolá-könyvekre. A Guttenberg cég, hogy megelőzze az esetleges szerzői jogbitnrlást, közjegyzői megkeresést Intézett a Révay Testvérekhez abban az irányban, nincs-e a vállalatnak valamelyik, vagy esetleg valamennyi Zola-könyvre már régebbi kiadói joga? Abban az esetben ugyanis, ha a Gutten' berg vállalat kiadná a. Zola-gyűjteményt, az ellene esetleg Indítandó szerzői jogbitorlásl perben még a jóhááeemüs ég megállapítása mellett Is súlyos kártérítési kötelezettség terhelné. A Révay Testvérek cég a kérdésre azonban azzal válaszolt, hogy üzleti titkait nem hajlandó a másik könyvkiadó cég előtt feltárni. Ilyen előzmények után a Guttenberg cég % biról uton kívánta megoldani a kérdést. Palágyi Róbert dr. ügyvéd utján pert • indított a Rébay Testvérek ellen és a keresetben azt kérte, a törvényszék állapítsa meg: köteles-e a könyvkiadó cég nyilatkozni afelől, hogy rendelkezi Zala-könyvre kiadói joggal? Nyiry Zoltán dr; törvényszéki bíróhoz került a nemmindennapi jogi problémát tartalmazó per. Ma volt az ügyben első érdemleges tárgyalás, amelyen az alperes Révay Testvérek céget Sza.ihy Emil dr. ügyvéd kép viselte. Az alperesi ügyvéd a.kereset elutasítását kérte ugyanazzal az ,indokolással amellyel a közjegyzői megkeresésre válaszolt. Az üzleti eltek fontosságára hivatkozott és vitatta, mintha a könyvkiadó vállalat kötele, volna ilyen fontos üzle ti érdeket érintő kérdésben nyilatkozni. A felek meghallgatás a utánlfolry Zoltán dr. biró érdemben m* nem döntött kxuiom a kérdés további ; tárgyalására november hónap közepéi • tűzött ki határnapot, amikor esetleg sor kerül a szakértől vélemény kikérésére. /MOT/SY. MÉRNÖKNEK ADTA KI MAGÁT ÉS FŐVÁROSI SZÁLITÁSOK CIMÉN AZ ÁRUMINTAVÁSÁRCN IS SZÉLHÁMOSKODOTT. Az idei árumintavásáron Király Kárcly asztalosmester is kialitott. Egyxzben > megjelent Király Kárclynál egy elegánsan öltözött ur, aki mint dr.Szentirmay fővárcsmi mérnök mutatkozott be és közölte az asztalosmesterrel, hogy a főv ros többza^P darab Íróasztalt óhaj* rendelni, ha megfelelő árajánlatot i : JK_; ad., megkaphatja a rendel© t. Az asztalosmester megörült, a nagyszerű üzleti lehetőségnek, nyomban megállapodást kötött a mérnökkel, s. megállapcdá. sukat irásba is foglalta. Szentirmay dr. most már a szerződéssel felszerelt asztalosmestert elvitte a városházára azzal, hogy ott 46c pengő illetéket ke lefizetnie,aminek megtörténte után nyomban megkapja az Írásbeli rendelést. A hivatalos"ügy ékben járatlan Király Károly át is adta a 46o pengőt Szentirmay dr.-nak, s addig, amig a mérnök az ügyet elintézi, leült az előszobában egy padra. Multak az órák,már jó késő délutánra járt, de Szentirmay dr. meg mindig nem tért vissza a 46o pengővel,ilotve az írásbeli rendeléssel. ' áikor Király türelmétvesztve, az altisztekhez fordult felvilágosításért, vájjon Ismerik-e azt az urat, akivel megjelent,s tudják-e, hogy hová ment, azt a választ kapta, hogy az illető urat Igen jól ismerlk,

H

or.váth István vol 'fővirosi munkavezető, akit sikkasztásért elcsaptak az állásából. A felvilágosítás után • -In Király Károly már tudta, hogy becsapták, a rendőrségre sietett ás bűnvádi feljelentést tett Horváth István ellen,akit a királyi ügyészség csalás büntette elmén fogott vádba./ A büntetőtörvónyszék Kreyzell-tanácsa mára tűzött ki tárgyalást abba az ügybe./Folyt.köv./ /