Magyar Országos Tudósító, 1929. július/1

1929-07-13 [017]

ZU LIPTSZERENCSÉTLMSÉcyrolytatásl .kiadásh-z/ Súlyos sőrülősoivcl 17 napig feküdi: a korházban ós még két hónapig állott kezelés alatt. Minich Károly ár. törvény a. éki orvos szakértőt hallgatta nc^ ezután a törvényszók, a prefess^ya szakvéleménye szerint a napszámos súlyos agyrázkódást szenvedett, kétnapig feküdt eszméletlen állapotban ós a szeren­csétlenség valóban olyan körülmények között Percenhetett, mint -hogy azt a.-előadj a. A műszaki szakértő adta elő ezután véleményét, a lift állapotáról majd pedig Traegor László dr. ügyészségi alelnök vádbesédében csak Sattlcr­rcl szemben tartotta fenn a fádat, mig a Peldsmann ellem emelt vádat elej­tette . ,A törvény zék itéletóbon Sattlért felmentette a vád alól, azzal ah indokolással, hogy a lift leszakadásáé többletsúly okozta, ós nincs bizo­nyíték arravonatkcyzólag, h^gy a szerencsétlenség előidézés ében Battlcr­nek része lenne. /MOT/Ma. EGY ROVOTTMULTU SZÖVŐ LTUNK ÁS KÜLÖNÖS SZÉLHÁMOSSÁGAI. A királyi ügyessé;" lopás, sikkasztás, többrendbeli c salás, egééz sereg köz- ós magánokirathamis it ás vétsége,il ctve büntette cimén emelt vádat Ró­ka János szövőmunkás ellen. Róka aki vagy tiz álnéven járta bc a Dunántúl nagyobb varasait és többizben büntetést szenvedett el anyagi természetű visszaélések miatt, 1928. júliusában szabadult ki a fogházból nyolchavi bör t önbünte és ének kitöltése után,Róka kis zabául ás a után néhány nappal már ujabb bűncselekményt követett el és ezeket szakadatlanul folyiatta mind addig,amig ismét rendőrkézre került. A kisebb kerékpár lopások és jogta­lan eltulajdonításokon kivül főleg az volt üzleti "koncepciójao, hogy a dunántúli városokban felkeresett egyes bank kat,vagy szövetkezeteiét és ott valószínű körülmények között azt adta elő, hogy valamelyik környékbeli városban ingatlana van,amelyre telekkönyvileg biztosított kölcsönt keres. Róka nagy körültekintésel járt el ezeknek az üzleteknek a lebonyolításá­nál, mindig olyan nevet mondott be,amely nem volt túlságosan közismert,vi­szont amelynél hamarosan meg lehetett állapítani, hogy az illető teilajdonos valamelyik környékről! tehermentes ingatlannak.. Ezzel a Módszerrel annál inkbb sikerült kölcsönöket kapnia,az álnéven szereplő szélháurosnak,mert yszükség e setén arról is gondoskodctt, hegy tanukkal igazolja "személy­azonosságát". Igy játszotta Róka az ártatlan bárányt, aki nem ért a komp­likáéit üzletekhez és közbon sikerült egész sereg szakembert becsapnia. Azokban az esetékben,ahol váltót kellett aláírnia, természetesen gondol­kodás nélkül aláirta annak az ingatlantulajdor^snak a nevét, akim k az álarcában jelent meg kölcsönért. Az ilyen ésnasonlótermészetü manipulációk, ból származtak a köz-és magánokirat-hamisítások. A királyi ügyészség a Róka elleni vada* tcal kapcsolatban vá­dat omolt bűnsegéd! bünrészessóg cinén ffielcki Mihály bognármester és Káko­nyi Percncné mosónő ellen is, akik a vád szerint anélkül, hogy Ismerték vol­na Róka Jánost, jutalom ellenében igazolták a "személyaszonosságát ",illető leg azt, hogy Tübdi József stb.stb. Ingatlantulajdonos. A büntetőtörvényszék Schiriíla-tanácsa mára tűzött ki tárgyalást Róka János és társai bűnügyében./folyt.köv,/MOT/ M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom