Magyar Országos Tudósító, 1929. június/2
1929-06-17 [015]
GYERMEKKITET EL BÜNTE TTEVEL VÁDOLT MANIKÜRÖZÖNÖ. A királyi ügyészSÓG gyermokkitótol büntette elmén emelt vádat K, Mária állásnélküli manikürözőnő ellen azon az alapún, hegy mult július 4-ón egyhónapos fiúgyermekét az angyalföldi tébolyd a kertjebon olyan helyre tette ki,hogy a gyermek mogtalálása és megmentése csak véletlenül törtónt meg. Az alacsony kövér, barna, bubifrizurás lány halk hangon ós akadúzva tett ma délelőtt vallomást a büntetötörvényszék Krayzcll-tanácsa előtt. Beismerte bűnösségét s elmondotta,hogy vid éken lakott öreg szüleinél, amikor megismerkedett azzal a férfivel, aki őt megejtette. Pesten a Rókus kórházban szülte meg gyermeket és a kórházból a gyermekmenhelyre került, ahol egy hónapig tartózkodott. Innen a gyermekkel együtt eltávozott, d e szerencsétlen körülményeinél fogva sehol sem tud ott elhelyezkedni, pedig közben takarit°női állást is vállalt, sőt mint cseléd is dolgozott. Végül a rettenetes elkeseredés, amely elfogta, arra kónyszeritette őt, hogyelkövesse a bűncselekmény t. Krayzell elnök elébe tárja a tanúnak, hogy az eljárás során egészen másképp vallott és akkor beismerte a d etektivek elott,hogy csecsemőjót a Dunába dobta, sőt odavezette a d etektivoket a Margitsziget azon helyére, ahol ez az eset törtónt. - Kérem, nagyságos elnök ur - válaszolja halk hangon a leány olyan lelkiállapotban voltam,hegy magam sem tudtam,hogy mit beszélek összevissza, ennek az - öe valami magyarázatát mégis csak tudja adni ellentétes vallomásnak - folytatja az /elnök, - hiszen ön elagg c intelligens ahhoz,hogy tudja azt, hogy sajátmagát egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel, a gyilkossággal vádoUca előző kihallgatásai során.. - Ismétlem, olyan súlyos lelkiállapotban voltam, hogy nem tudtam mit beszélőik, Nom tartom fenn akkori vallomásomat, mert ez nem felel meg a valóságnak.. Nem lett volna nekem lelkem kérem megölni a kisgyereket. És amikor a gyermekmenhelybe vittek, rögtön meg is ismertem a gyereket. - Miről? - kérdi az elnök - hiszen hónapokon keresztül nem látta, ^....-.v ~ T'-gg; ~ • a /-'^g J- J , kg:k ; a •' ." '"' - A fejéről és az orráról. Krayzell elnök most egy tervrajzot mutat föl, amely az angyalföldi tóbt)lyQa kőfalónak helyzetét és méreteit rögziti meg. Eszerint a kőfal 2 méter 80 pentimóter magas. Az elnök megkérdezi a vádlott nőtől, hogy mikónt tud ott ozen keresztül a kertbe jutni a kisgyermekkel. K. Mária erre kijelenti, hogy két oszlop között mászott föl, amig a gyereket a kőfal tetejére fciltchotte, aztán maga is a tetőre mászok b és innen eresztette le a kertbe a csecsemőt a pázsitra. As elnök megjegyzi, hogyazon a helyen nem is volt pázsit, hanem kelkáposzta termett és különben is nagyon valószínűtlen,hogy a majdnem három métor magas kőke: j itésB£i a lány segítség nélkül fel tudott volna mászni. K, Mária megmarad eredeti vallomása mellett és kereken tagadta, hogy bárki segi tségóre lett volna ebben, .Az elmegyógyintézet éjjeliőrét hallgatta ki ezután a törvényszók tanúképpen. Az éjjeliőr elmondotta,hogy a kőfalon belül egy árok húzódik,amel akkor vakolattal volt tele, mert a falat renoválták. Ezen a vakolaton találta őt másnap reggel a csecsemőt. Előadása szerint a falon sem kivül, sem belül nem látszott nyoma annak, minthogyha valaki kapaszkodott volna felfelé. Hoffmann Hild a dr., az állami gyermekmenhely orvosnője a következő tanú, aki elmondja, hogy K. Mária egy hónap múlva már nem akart többet a gyermekmenhelyen marad ni és igy saját felelősségére elbocsájtották Őt a csecsemőyel együtt. Alig néhány nap múlva hoztak be aztán egy lelencgyereket, ykl3sg& s az egyik ápolónő xjnQcywiaraonxráT^wt wjfeiinfcwfwiWsEíiEsmtx már akkor meg jegyezte, hogy mennyire hasonlit ez a lelenc az eltávozott K. Mária gyerekéhez. Valóban ez is koraszülött volt ós a súlya körülbelül megfelelt, a személyazonosságot a zonban teljes határozottsággal nem lehetett megállapítani. E kkor egyébként még nem is tudtak arról,hogy K, Mária valóban kitette a gyereket. Amikor hörnapok után Koritsánszky vizsgálóbíró K. Máriával megjelent a gyermekmenhelyen a szépen kifejlőd ött kisgyerek akkor már meglehetősen hasonlitott a vádlott nőhöz. K, Mária azonban, amikor több kisgyermek előtt elvezették és folhivták őt, hogy keresse meg,melyik az ő gyereke, nem ismerte meg a gyereket ós nekik kellett megmutatni azt a, csecsemőt, amelyiket a tébolyda kertjében találtak. A kisgyerek egyébként ezév telén influenzában megbetegedett és meg is halt, /P01yt.köv./Ma. %
