Magyar Országos Tudósító, 1929. június/2
1929-06-17 [015]
AZ AMERIKAI MAGYARSÁG HATALMAS ÁIXASFOGLALÁSA A REVISIű MELLETT. Nagyarányú előkészületek után hatalmasan nyilatkozott meg az osztatlan amerikai magyarság részvételével tartott buffalói nemzetgyűlés a szerencsétlen békeszerződések legszerencsétlenebb részének/Trianonnak revíziója mellett. A nemhetgyülés két napig tartott és egész lefolyásában a revizió gondolata volt az uralkodó gondolat. A nemzetgyűlés első napja dr. M n s o n y i Lipót plébános rö. vid imájával kezdődött^ ezután a nemzetgyűlés tagjai először az amerikai nem zeti Himnuszt, majd a magyar Himnuszt énekeltek el. 0 r o s z Antal mutatta be ezúttal a nemzetgyűlésnek Buffalo polgármesterét, aki leikos beszéddé üdvözölte az amerikai magyarokat. Kifejtette, hogy teljesen átérzi és átérti a magyarság ügyét. Nagyrabecsülése jeléül átnyújtotta a város aranykul csát C h e r n a Endre ezredesnek, a Clevelandi,Szabadság főszerkesztőiének. Ezután dr. Tóth Sándor egyetemi tanár a katolikus és református egyházak lelkészei nevében kérte a nemzetgyűlést, hogy Molnár Istvánt a református egylet titkárát válassz ák meg gyülósvezető elnöknek. A nemzetgyűlés ehhez egyhangúlag hozzájárult. A nemzetgyűlés megnyitó beszédét V a r g a Hugó clevelandi ügyvédj társelnök mondotta el. Hatalmas beszédében többek között a következőket mondotta: - A szivünk nem volna emberi sziv, ha nem foglalkoznánk vele és nem tiltakoznánk a történelem kegnagyobb igazságtalansága: Magyarország feldarabolása ellen. Forró kívánságunk, hogy a trianomi békeszerződést megváltoztassák,. Ez a szerződés, amelyet Amerika nem irt alá, megfosztatta Magyar országot területe kétharmad-részétől és népes&ge felétől, ami azt jelenti, hogy magyarok millióit idegenjjarém alá helyezte. Az utódállamok megfosztotta az elfoglalt területeken éld magyarokat templomaiktól, iskoláiktól, birtokuktól ós megélhetési lehetőségeiktől. Megtiltják a magyar könyvek és ujsó —gok bevitelét, szörnyen megsértik a kisebbségek jogainak védelmére vonatkoz szerződéseket, majdnem minden nap ós minden elképzelhető módon. - Ennek a botrányos állapotnak meg kell szűnnie s mi az emberiség le kiismeretéhez appeHálánk, a mi hazánk igaz ságérzetéhez és méltányosságához kérjük, _ vegye ki részét ennek a nulyos hibának kiigazításából, amely hi ba akadálya annak, hogy Kozépeurópában a rendes ós egészséges viszonyok helyreálljanak. - Amerikai polgári kötelességeim és felelőségünk teljes tudatában bit -csájtjuk ezt a súlyos kérdést a közvélemény Ítélőszéke elé, A jognak uralkodnia kell és az igazságnak győzedelmeskednie kell előbb-Uüóbb. - Senkisem vonhatja kétségbe a mi emberi és önzetlen motívumainkat, célúak becsületességét, Ha némák maradnánk., nem lennénk hivek Amerikai voltunkhoz. Gyávák és az emberi jog OK árulói voluánki Emlékezzünk csak Webster nek Kossuth Lajosról tartott beszédére, arról a Kossuth Lajosra^, akinek an. rikai diadalútja 1352-ben, lángralobbantotta ennek a szabadságszerető orszé£ nak képzeletét és felékresztette lelkesedésünket. j " Ez . a ma.gva és lényege a mi hitvallásunknak! A nemzetgyűlés elhateározta, hogy ezt a beszédet sokezer pékdány ban kinyomatja, a városokban szétosztatja és gondoskodik arról, hogy a különböző angol lapokhoz is eljuttassák. A revizios bizottság közben elkészült munkájával és a bizottság neveben E ö r d ö g h ^i em é r toledéd plébónos.mint előadó előterjesztette a kővetkező javaslogtot; » Az ameri^ ai magyar sár képviselete, amely Buf falóban azért jelont me £ hogy a sz#!obiaza » Magyarország - jedenlegi szonoru helyzetét és az amerikc^ magyarság eletének igen fontos oroblémáit megtanácskozza - alapos me fontolas után a következő határozatod laozza: *| /Folytatása következik:/ í ORSZÁGOS LEVÉLTÁR ' ' '
