Magyar Országos Tudósító, 1929. június/2

1929-06-24 [015]

/AZ 011GE GkŐRI' ÁLLATTENIÉ3ZTÉ8I XJ >:YtJLÉSE/ 1. folytatás. holdat hódított meg a szántóföldi termelés részére. Ugyancsak nagy érdek-, •lcdéssel- szemlélték a kiránduló gazdák a magyaróvári gazdasági akr.démic gazdag berendezését) a'magyar királyi tejkisérleti állomást és az akadémia uj internátusát is. A tanulmányi kirándulások második napján a M érán János né grófné ikrényi és W enckheim Pál gróf mosor czentmikiős i uradalma került bemutatásra. Az ikrényi uradalomban a kiránduló gazdák korán Fülöp gróf ós Nagy Béla jószágigazgató kalauzolása mellet c az angol telivér és félvér lótenyésztést ős az országos tenyészóllatk '..állitásokkn ismételten nagydijat nyert magyar pirostarka szarvasmarhatenyésztóst tokintették meg, A mosonszontmiklósi uradalom megtekintésénél Wenkkheim Pál grof és Studinka Elemér dr.jószágigazgató fogadták és kalauzolták a kiránduló társaságot, amely az uradalom telivér szimmentáli tenyészetét,y >rkshire sertéseit, magyar fésűs juhószatát, növőnynemesitő telepét és gyártelepeit nagytetszéssel szemlélte meg. Különösen nagy érdeklődéssel ta.lálfcoeett i-tt-Európa legnagyobb permetező öntöző berendezése,amellyel több mint 1000 kath. holdat lehet az időjárás szeszélyeitől részben függetleníteni. A modern szellemben vezetett mintaszerű uradalom a kiránduló gazdák részére igen sok tanulságot nyújtott. A vasárnap délelőtt Győrött a városháza nagytermében rendezett állattenyésztési vándorgyűlés Iránt ugy a nagy-, mint a kisbirtokosak részéről igen szép érdeklődés nyilvánult meg. A vármegyei és városi vezető tényezőkön'kívül Albrecht főherceg , F e t s e r Antal megyés püspök és Khuen-Héderváry Károly gróf kamatai elnök is megjelenésével tüntette ki a vándorgyűlést. Héderváry Károly gróf kamara: elnök, majh Németh Károly dr.főispán és nnesei B o r n e r Léle gazdasági főigazgató üdvözölték a vándorgyűlést, Ezekutén S o m s s i c h László gróf felsőházi tag, az OMGE.elnöke tartotta meg az összes időszerű gazdasági kérdéséket felölelő nagyhatású beszédét. Foglalkozott a mezőgazdasági-termelés válságos helyzetével, de hangoztatta, hogy ez mÓ£ fékezett Összefogásra és munkálkodásra kell, hogy serkentse a gazdaközönséget ,mert az elcsüggédés a harc feladását és egyben elvesztését jelentené. A nehéz küzd 1

em-megvíváséhoz szükséges erőt és kitartást a mezőgazdasági jövőjébe vetett bizakodással lehet megerősíteni. Részletesen megvilágította a mezőgazdasági válság orvoslásának módjait, amelyek részben a fokozott nemzetköz i megértésen alapuló problémák, részben pedig kormányzati teendők. Reméli, hogy rövidesen eljön az idő, amidőn a nemzeti gaz'-k ági kérdéseket a politika teljes kikapcsolásával magasabb szempontokbo„ fogják megvilágítani és ezzel az Európát fenyegető gazdasági válságot elhárítani, Rámucatott arra, hogy a céltudatos magyar politikának a nemzet összegségének az érdekében kell a mezőgazdasága toímexedw elsősorban támogatnia,mivei a mezőgazdaság megerősödése a többi társadalmi osztályok boldogulását is szolgálja. A tengerentúli gabona árromboló versenye az egyoldalú gabonatermelés! rendszer megváltoztatására fogja kényszeríteni a magyar gazdákat, ezért már most keresni kell a gabonatermő területek csökkentésének a lehetőségeit, esetleg az ipari és takarmánynövények termelésének kiterjesztése utján. Az értékesítés megjavítása érdekében a piaci viszonyok tanulmányozását ós a hivatása magaslatán álló export-kereskedelem megszervezését partja szükségesnek, de a standardizólás bevezetése terén óvatosságot ajánl és kényszerű intézkedések helyett inkább a felvilágosító ós ismeretterjesztő | munkát helyezi előtérbe. A'nehéz mezőgazdasági harc sikeres megvívása érdekében a gazdatársadalom szoros összefogásának jelentőségót hangsúlyozza és itt különösen kívánatosnak tartja a mezőgazdasági kamarák ós az 0HGE,valat mint a vár ne gyei gazdasági egyesületek megértő együttműködését. /Folytatása következik./