Magyar Országos Tudósító, 1929. május/2

1929-05-21 [013]

HÍREK. NÉPHÁZ; AVATÁS ÁR52ÁND ÉS CSOICiO KÖZSÉGEKBEN. A Faluszövetség két magyar községben is avatott népházat. A Bihar-megyei Csökmő-ilF rátér László dr. várm gyei alispán, továbbá E a d n ó t y István a Faluszbvetség titká­ra és a környék előkelősége is résztvett az avató ünnepségen. K,, .nyitó köz­énk után Szabó Bertalan református lelkész imát mondott, majd megál­dotta a népházat. Jezernitzky József mondott avatp beszéoet, a­molyben a népház létesítésének munkáját és jelentőségét ismertette, ünnepi beszédet Radróty István tartott, majd M e n n e r Tibor f o jegy:. 3, Szab Bertalan lelkész és még mások mondtak beszédeket. Az ünnepség után ISO te­ritékes közebéd volt, amelyen Fráter László alispán a koraányzóra mor. dott felköszöntöt. Az ártáhdi népház avatási ünnepségén megjelent többek között Takács Géza országgyűlési képviselő, továbbá N a a y Sándor Faluszövetségi igazgató ás. A Himnusz elhangázsa után Kor oá y Gyula üdvözölte a vendégeket, a felavató egyházi beszédet pedig Bán István re­formátus lelkész mondotta. Nagy Sándor igazgató és Takács Géza országgyűlés képviselő mondottak még beszédet. Az ünnepélyt bankett fajezte be. /MOT/B. — -UJABB AKCIÓ A MAGYAR IDEGENFORGALOM ÉRDEKÉBEN. G 1 ü c k Frigyes kormár főtanácsos az Idegenforgalmi Szövetség társelnöke és az Országos Id genfor­galma Tanács végfehajtö bizottsági tagja ma Rómába utazott, hogy résztvegye azon az együttes ülésen, amelyet a világ minden részének szálló képviselete tartanak. Az ülésnek különös fontosságot ad az a körülmény, hogy most hajt­ják végre a-gyakorlatban a világ két legnagyobb szálló szervezetének tavaly .Londonban kimondott egyesülését. Az Alliance nternationale d'Hotellarie és az Internatöionaler Hotelbesitzverein, amelyekben Glück Frigyes agyaror­szágot képviseli május 25-én és 26-án tartják üléseiket. Glück Frigyes mint a magyar szállodások vezetője javaslatot tesz Magyarország propagandája ér­dekében, hegy a magyar idegenforgalmi és általában kulturértékek is kellő módon szerepeljenek ezentúl a nemzetközi propagandában. /MOT/B, A 'KERESKEDŐ A MAGYAR SZÉPIRODALOMBAN. A Cobden Szö/etség szemináriumi előadássorozata keretében B e n e ­d e- k Marcsi] "A kereskedő a magyar szépirodalomban" ciir.-nel előadást tar­tott, A^kereskedés - mondotta - évszázadokon át idegen volt a magyar lé­lek szám ár a, idegen ajkú városi polgárság tartotta kezében s az úgynevezett uri gondolkozás ma is előítélettel nézi. Ez termeszetesn meglátszik az iro­dalmon is„ A szépirodalomban sokáig semai érdemleges nyoma nincs a kereske­dőnek. A mulószázad harmincas éveiben lép fel először, romantikus beállítás ban., az idjális gcrdolkozássai szembehelyezkedő materializmus szimbóluma­ként./ Vörösmarty: Csongor és tünde/ A negyvesen évek demokráciájának Szé­chenyi gyakorlati modern szellemének egész sor barikádot kell lebontania. A parasztért már lelkesedik az irodalom, amikor a polgár az idegenajka hon­fitárs, a kereskedő még. barrikádok mögött van. Később a zsidó kérdés is komplikálja a dolgot'. A szabadságharc utáni évtizedek irodalma foglalko­zik a polgárral, de inkább i külföldi irodalomból átvett nagypolgárral, aki mar megszerezte a vagyonát, A bankár vagy nagyiparos még mindig ..rösebben foglalkoztatje a képzeletet, mint az egyszerű kor.skedő. Bizonyos változást hoz ebbe a liberális korszak, Csalry Gergely '•' Az Atlasz-család" cimü reaénye már ag-< zsiga kereskedő család kit generációját mutatja be. ^egjellemzőbb a \ liberális ''ar felfogására Jókai /irány ember, Kös zivü ember fiai, Jövő szá­, 1 zad regénye, s.tb./ Mikszáth ugvaaj ilyen szellemben dj reálisabban irt, meg­L 1 mutatja a kereskedelem*ellentís c i yar gondolkozás SZÍVÓS életét s egyben me t l\ rajzolja a felvidékigkor osked4k ?<*/TI századbeli életét -.1 a mai kereskedőig 1; az érdekes típusok egész sorát»//ilyen a magyar iparom, A kaszát vásárig | paraszt, A kék kakas, Szent P$tö| ..sernyője, Fekete város/ I-Ierczog Ferenc 0 küzl a dzsnetri eiavult nézetei . llen /A kivándorló/ és érdekes kereskedő típusokat is elevenít meg. /A fel 'r páva/Gárdonyi a nép szemével nézi a ke­reskedőt rosszindulat nélkül. Folytatása következik:

Next

/
Oldalképek
Tartalom